Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1980-10-15
Két sző mindenképpen illik a mai pártbizottságunk elemzésére. A sok elhangzott értékelésen túl; kimerítő volt, a másik tartalmas volt. Felszólalt 13 PB tag, ebből 4-en először szólaltak fel pártbizottsági Ülésen és a meghívottak közül pedig 5 elvtárs kapott szót. Szeretném megközsönni a felszólaló elvtársaknak aktiv részvételét a PB munkájában, különösen Paizs Gábor elvtárs felszólalását, amit a Bp-i PB részéről elmondott. Azok a jó tanácsok, amelyeket a mozgalmi munka, a mozgalmi jelleg gyarapítása érdekében ajánl - mindenképpen kiegészíti a beszámolót. Valamennyi felszólaló egyetért az előadói előterjesztéssel. Ennél sokkal fontosabbanak tartom, hogy az egyetértés a felszólalások mondanivalójában jutott kifejezésre. Az előterjesztésben felénk támasztott követelményeket helyes ha megtoldjuk azzal az igénnyel, hogy saját valóságunkra építve valósíthatjuk csak meg amit pártértekezletünk elhatározott ós amelyről szóltunk a kongreszszusi határozat végrehajtása érdekében. A mércét csak olyan szintre szabad emelni, amelyet képesek vagyunk megoldani, megfelelő feltételeket tudunk teremteni megoldásukhoz. Hozzá kell azonban tenni, hogy a fokozódó követelméqpkhez fel kell készíteni a párttagságot és a pártonkivüli közvéleményt. Ami az előterjesztésben a bíráló dolgokat, kritikai megjegyzéseket illeti. Szeretném alapállásként a pártbizottság előtt úgy rendezni a jövőre vonatkozóan egyértelműen, hogy ezek a bírálatok nem konkrétságában lényegesek, hanem jellegében lényegesek. Ezek nem átfogó minősítést jelentenek - hisz azt megfelelő helyen, módon, fórumon a testület végzi el. Ugyanakkor természetesen arra igényt tartunk és minden fórumon - párt, szakszervezet, KISZ, termelési értekezleten, az üzemi demokrácia fórumain igényt tartunk, hogy mindenki, aki jelen van és illetékes nyitott füllel hallgasson, jegyezze meg az észrevételeket, amelyek konkrétan a saját területére vonatkozóan tennivalókat jelent, A felszólalók lényegében minden kérdést érintettek a XII. kongresszus határozataiból. Az alapkérdésekben egyetértés fejeződött ki. Kérem te^ kintsen el a pártbizottság attól, hogy személy szerint minden felszólalásra reagáljak. Néhány kérdést szeretnék röviden megragadni - nem fontossági, hanem elhangzás sorrendjében. Ami az iskoláztatási rendszerünket illeti, a továbbtanulás lehetőségeit illeti azt hiszem tulajdonképpen nem az az alapvető, hogy mindenáron beerőszakoljuk a munkásgyerekeket a felsőfokú továbbképzési intézményekbe, vagy az értelmiségi szférából származó gyerekeket a fizikai munkára kéByszeritsük. Nem erről van szó. Arról van szó, hogy értelmi képességük döntse el a pálya megfelelő irányítottságát. Ebben nem az határozhatja meg az irányítottságot, hogy hanyasra vizsgázott. Sok esetben ma ez jelöli a döntő tényezőt a felvételiknél. Nem véletlenül gondolkodnak szakemberek, hogy hogyan lehetne korszerűsíteni a felvételi rendszerünket# A csoportos beszélgetésen, ami volt a titkár elv tarsakkal, és másutt is hallottam a beszélgetések során, hogy fel vannak bizonyos értelmiségi körökben háborodva, azért a különbségtételért, amiért a munkások bizonyos dolgokban előnyt élveznek. Ezeket az értelmiség-körében, a munkások körében is megféleléképpen helyre kell tenni. f tű I W ts —mi iJ
