Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1979-04-20
I \ I- 2 « zettnél nagyobb növekedést és ezt a szemléletváltást szükséges végigvinni az alapszervezeteken keresztül a munkapadékig. A második a termelékenység növekedés és a bérnövekedés kapcsolata. Politikai gazdaságtan problémáról van szó, itt összefüggésnek kell lenni a termelékenység és a bérnövekedés között. Ha vizsgáljuk a múlt évet és az előző évekeg is nem mindig találjuk meg ezt, sőt sok esetben kifejezetten nincs összhang a termelékenység és a jövedelmek között. Ennek az összefüggésnek a hiánya megbonthatja a vásárlóerő és a kereskedelmi árukészletek egyensúlyát. Ha termékszerkezet váltás van a megítélésen korrigálni kell, de alapvetően mindig felhívja a figyelmet arra, hogy itt vállalaton belüli problémákról lehet szó. A harmadik témakör az eredmény és a költségek elemzése. Hosszú évek óta foglalkozunk ezzel, mindig figyeljük, de az utóbbi időben azt tapasztaltuk, hogy a költségnövekedések mindig felgyorsultak, több vállalatnál gyorsabb a költségnövekedés üteme, mint a termelésnövekedés üteme. Ha tovább vizsgáljuk a költségnövekedésen belül - különösen az anyagjellegű költségek igen gyorsan nőttek. Meg lehet állapítani az eredmény és a költségek összefüggéséből, hogy a szabályozókhoz még nem tudtak alfo kalmazkodni a vállalatok. A negyedik témakör a beruházások hatékonyságával kapcsolatos. Megállapítjuk az anyagban, hogy a beruházások hatékonysága csökkent, de jobb a tervezettnél. A VI. ötéves tervek előkészítésében értékesitéscentrikus fejlesztésnek kell érvényesülni a jelenlegi termeléscentrikus tervezéssel szemben. Mindenképpen ma sokkal megalapozottabb, több paramétert vizsgáié fejlesztési elképzelésekre van szükség, mert a megalapozatlan fejlesztés több éore visszaveti a vállalatok rendstabilitását. A fejlesztések tulajdonképpen vezetési tényezőkre is visszavezethetők. Meg kell állapítani, hogy nem minden a szabályozókon múlik. Egy sor témában nem tudtunk előbbre lépni, olyan témában sem, ami rajtunk múlott, A /CB határozatot alapul véve a népgazdasági egyensúly biztosítása érdekében szemléletünkben alapvető változásra van szükség különösen a fejlesztések vonatkozásában. Az ötödik témakörben az 1979 évi tervezésről szólnék. Az 1979. évi növekedési ütem 5,9 %.Nincs az anyagban, de megvizsgáltuk ehhez a vállalatok Y 7,7 %-os költségnövekedést terveztek. Itt már jelentkezik az előbb jelzett probléma, hogy a költségek növekedése felgyórsult és ha ezeket nem tudjuk az árban realizálni, akkor az eredmény tovább romlik. Ennek vizsgálata igen lényeges politikai feladat, különösen az egyensúly biztosításában. A költségekben az -import anyagokat kell vizsgálni és intézkedéseket kiadni. A PVB tegnap foglalkozott az importanyag felhasználás problémájával, Ajánlotta, hogy minden vállalat a tőkés import tervezését a vállalati tervbe illessze be. Ha az export nem realizálódik a tervezett mértékben, akkor az importnak is olyan mértékben csökkenni kell. Másik lényeges feladatként jelentkezik, hogy a fajlagos import anyagok hányadát csökkenteni kell. Ez olyan többletfeladat, amely a munkapadokig lebontható. Vizsgálni kell az ésszerű import kiváltást. Ez igen nehéz és a vállalatvezetés számára problematikus feladat, mert bonyolult ennek ésszerüsegenek megítélése. Ez a kérdés ágazati kapcsolatok ismeretét igényei. Pelmerült, hogy 4 vállalatnál kell kiemelten foglalkozni a kerületben az importanyagok megtakarításával, miután ez a 4 vállalat a kerületi össz import 82 %-át használja fel. Ha a 4 vállalat a feladatot megfelelően hajtja végbe akkor e^kérdésben sikert könyvelhetünk el. A munkaversenymozgalomban a fő célkitűzésnek az importanyagok megtakarítását kell kijelölni és az érdekeltségi rendszerbe is javasoljuk beépíteni, 7________________________________________ [■ * 1 » ■■ —— 11 J . ■ ■■ -------------1 : ■ — - - . - ....-