Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.9.a/3)

1979-04-20

A tőkés exportról két gondolatot. 1979-re a IV, kerületi vállalatok 21 %-ra tervezik a tőkés export növekedését. Vita volt ezen, hogy mennyire reális ez a téma. A 21 %-os növekedésnek feltételei jelen pillanatban biztosítottnak látszanak. Nem lehet belenyugodni nekünk abba, hogy ne teljesüljenek a tervek. Arra kell törekedni, hogy az eltervezett érték exportban megvalósuljon, mert ez által is biztosítva van, hogy kerületünkben az export-import saldója egyértelműen javuljon.

A tőkés export sikerét még nagyon elősegíti az a tény is, ha jobb kapcsolat alakul ki a külkereskedelmi vállalatok és ipari vállalatokközött. Megállapíthatjuk, hogy a kerületi vállalatok bár nem tudták hozni az 1978 évi exporttervet, de 1979-es év biztató képet mutat minden szempontból,

HOZZÁSZÓLÁSOK:

Majorosi József elvtárs;

A beszámolóval egyetértek, tartalmazza mindazokat a lényeges gondolatokat, amelyek ma gazdaságunkban problémát jelent, A termelés növelése és a forgóalap egyensúlyával kapcsolatban. Ha megnézzük 1976-tól visszamenőleg, hogy termelésünk éves szinten hány százalékkal emelkedett és ennek százaléka egyensúlyban van-e a forgóalap százalékával sok helyen differenciákat találunk. Olyan intézkedéseket kell tennünk, hogy az emelkedés rendje azonos, vagy alacsonyabb legyen. A termelés emelkedése arányával nem megfelelő a forgóalap felhasználás aránya. Erre nagyon oda kell figyelnünk, Az országban vannak készletező vállalatok ezeknek szerepük lenne, hogy ellássák a vállalatokat időben, mennyiségben anyagokkal.

Azonban a készletező vállalatok nem rendelkeznek mindenféle anyaggal, az ösztönző rendszerük nem erre tendálja őket. Sok gond van a munkafegyelemmel. Ma véleményem szerint sokkal több a munkahely, mint a munkaerő, s ezt beruházáspolitikánknak köszönhetjük. El kell gondolkodni azon, hogy azokat a munkahelyeket szüntessük meg, amelyek nem kifizetődőek, nem hasznosak. Igaz, ez önmagában nagyon nehéz figyelembevéve a sok bürokráciát, ami az országban van. Ha csökkentenénk az Írásos anyagok számát jobb munkafegyelmet tudnánk teremteni. Ha megnézzük Újpesten,

Budapesten, hogy milyen a normarendezés, mennyi a műszakilag megalapozott norma nagyon jó ha olyan vállalatot találunk ahol 3o-4o %-ban igy dolgoznak, Ha erre nagyobb figyelmet fordítanának a költségek csökkennének.

Sok beruházást eszközlünk, de ha megnézzük, hogy hány műszakban dolgoznak nagyon elszomorító számot kapunk. Itt a hatékonyságra jobban oda kellene figyelni. Nagyon nehéz kiszűrni a beszámolóból azt, hogy ha azonos metodikával hasonlítjuk össze az elmúlt esztendőket hogyan néznénk ki. Minden évben változik az elképzelés, a szabályozó. A kiinduló al apnak nem szabadna változnia. Ha 5 évre tervezek nem lehet, hogy évenként változzon a szabályozó. Akkor lehet hasonlítani egyformán, ha ugyanabból a kiindulási alapból indulunk ki. Nehéz távlati elképzelési terveket csinálni ugy, hogy nem tudom mihez mérni. Tervünk, hogy változatlan import hányaddal fejlesszük a tőkés exportunkat.

Dr.Tóth Géza elvtárs:

Megvizsgáltuk az elmúlt napokban, hogy állunk a termékszerkezet átalakításával. Megállapítottuk, hogy az elmúlt 8 évben a termékszerkezetünk 64 %-át cseréltük ki. Az uj termékszerkezetnek a nyereségre való hatása 63 %.

I- 3 -