Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1976-01-20
- 3 -Ebbe kellene beépíteni azokat a terveket, amelyeket most sokszor objektív okok miatt utólag készítjük el valamilyen utasításra és felborítja sokszor a vállalatok éves elképzeléseit. Az az apparátus, amely a tervkészítésben járatos volt lecsökkent a vállalatoknál. Kevés olyan szakembereket lehet találni, akik a vállalati tervkészítésben rutinnal rendelkeznek. A tervkészítés nagy felelősséget jelent. Szeretném a PB figyelmét erre felhívni. Magam személyesen másfél éve foglalkozom mélyebben ezzel a kérdéssel. Gondolni sem mertem volna, hogy itt mennyi sok problémával kerülünk szembe. A vállalatok munkájában előtérbe kerültek a különböző határozatok folytán készült tervek, a termelési tervre már nem jutott idő. Szeretném kérni a Pártbizottságtól, hogy abban foglaljunk állást, hogy vissza kell állítani a vállalati tervkészítés rangját, mert itt kezdődik a hatékonyság, a tartalékok feltárása. Alapvetőnek tartom a normatívák felülvizsgálatát, a normák 5-6 évesek, kevés vállalatnak jutott ideje arra, hogy a fejlesztéseket végigvigye a normatívákban. Sok olyan dolgot lehetne felsorolni, ami apró munkánk látszik, de a vállalat gazdaságossága szempontjából nagyon döntő. Dienes Béla elvtárs: A középtávú tervciklus kezdetén vagyunk. Ha visszatekintünk szocialista hazánk elmúlt évtizedeire ennél a tervciklusnál meg lehet állapítani, hogy egy növekvő, a kiegyensúlyozott állapotokra törekvő. Mégis úgy érzem, hogy helyes, ha azokat a kérdéseket kiexponáljuk különös módon, amelyeket ennek a tervciklusnak sikeres megoldása érdekében hangsúlyozni kell. Mi az ami más. Egy más világgazdasági körülmények között élünk, mint amilyen volt 1971-ben, a IV. ötéves terv időszaka kezdetén. A világgazdaságban olyan tartós változások következtek be, amelyek loo évre visszamenőleg többször felfedezhetők voltak, de most úgy tűnik, hogy bizonyos tekintetben tartós változás következett be iparilag, nyeresanyagokban szegény országok kárára. Ezt alaposan figyelembe kell venni és érteni kell mindenkinek, hogy ebből milyen fő feladatok hárulnak ránk. A KB két oldalról ragdta meg a dolgokat, amikor meghatározta rav a feladatokat: az egyik az ipari struktúra javitása. Nyilvánvalóan a magyar gazdaság mai szerkezete, összetétele olyan, hogy ha ez változatlan állapotban marad fenn akkor nem fogjuk tudni egyensúlyi állapotunkat megteremteni. Szükség van olyan szelektív iparpolitikára, ahol előnyhöz jutnak azok a gyártmányok, termékek, amelyek minden piacon értékesíthetők, a nemzetközi gazdálkodás mércéjével mérve eredményesek. Erre a pártnak és a kormánynak hathatós eszközei vannak. Egyik a kiemelt beruházások, a másik a hitelszféra. Ennek nyomán a minisztériumok dolgoznak ki olyan lépéseket, amelyek eljutnak előbb-utóbb minden termelőhö7, nem egyforma hatást fognak kiváltani, de ezen az utón kell menni, mert különben nem tudja a magyar gazdaság a világgazdasági hatásokat kivédeni. Ennek olyan hatásai lesznek, hogy bizonyos termékek előállítását abba kell hagyni, nem sértve a lakosság igényeinek specifikus kielégítését, de helyt kell adni annak, ami a nemzetközi hatékonysági mércében állják a világpiacon a versenyt. Ezek a momentumok a korábbi tervidőszakban is felvetődtek, de ha előbbre akarunk menni sokkal gyorsabb intézkedéseket kell tennünk. 16 milliárd Ft.-ma termelt árunak értékét - abba kell hagyni KGST-n belül és olyanokat kell gyártani, amelyek állják a versenyt a világgazdaságban. A magyar népnek alapvető érdeke, hogy ebben határozott, gyors elöbbrelépés legyen. - - - -■ - ■ - - - ^ - -- — — - - ■«-« i 3
