Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1975-04-22
- 5 -HOZZÁSZÓLÁSOK: Horovitz János elvtárs: A jelentés pozitívan festi le az 1974. évi tevékenységet. Meggyőződésem, hogy az üzemek munkásinak, vezetőinek ez a kiváló munkája összefügg azzal, hogy 1974-ben a pártszervezetek a korábbi időszakhoz hasonlóan, de még többet is foglalkoztak a gazdálkodás egyes fontos kérdéseivel. Ha 1975-ben é3 a következő időszakban is a termelés növelését hasonló ütemben akarjuk folytatni szükséges, hogy a párt a maga belső életének folyamatos napirenden tartásával ne csökkentse a gazdasággal való foglalkozást sem kerületi, sem üzemi szinten. Egy kérdéssel foglalkoznék, a létszám és a túlóra összefüggésével. A vállalatok minden évben magasabb létszámot terveznek valami csodára várva. Világos,, hogy a létszám növelése kimutathatóan Budapesten nem tekinthető realitásnál?. Mivel a létszámot túltervezik, túltervezik a ter-Y melési lehetőséget is. A létszám nem jön be,tulóráztatják a dolgozókat. 19,5 %-kal növekedett a túlórák száma, s ez főleg Y a munkások körében jelentkezik. A munkások, alkalmazottak bére többé-kevésbé egyformán emelkedtek, de a munkásoknál benne van a túlóra bére is, az alkalmazottaknál nics. Ez a bérfej 1 sztés nem arányos bérfejlesztést takar. Javaslom, hogy erre a kérdésre hívjuk fel erőteljesebben a pártszervezetek figyelmét. Ma.iorosi József elvtárs: Egyetértek az anyaggal és Lázár elvtárs kiegészítésével. Egy-rkét gondolattal foglalkoznék. Úgy is lehetne fogalmazni, hogy a kongresszusi munkaversennyel ezeket az eredmenyeket talan nem is volt olyan nehéz elérni. Ezt a versenylendületet tovább kell fokoznunk amennyire lehet. Szerepel az anyagban, hogy szép eredményeket értünk el, de véleményem szerint az ütem, amivel ezeket az eiedményeket elértük nem kielégítők. Fokozni kellene a kutatást, a tervezést és a rendelkezésre álló üzemi kapaci-Y tások kihasználását. A gyártmánystruktura elérése érdekébem gondolkodni kell azon, hogy a rendelkezésre álló anyagvaltozasok is mértékadók. Rugalmasabbá kellene ezt a mechanizmust tenni, ha más a struktúra akkor legyen az embernek lehetősége arra, hogy más anyag felhasználással is számoljon. Volt szó a takarékosságról. Lázár elvtárssal egyet lehet érteni, hogy ezt a tervezesnel kell kezdeni, de mért ne kezdjük még előbb, a kutatásnál.ozerepelt a beszámolóban az anyaghelyzetünk és a készletgazdálkodás kérdése. GB ülésén is szerepelt ez a gondolat és úgy lett fogalmazva, hogy a készletgazdálkodás romlott. Vitatnám ezt a fogalmazást. Ha a tények ezt is mutatják, az okok. véleményem szerint az anyagbeszerzés helyzetének romlására vezethetők vissza. Ebben az esztendőben rosszabbak az anyagoeszerzési^lehetőségek, mint tavaly voltak. Nekünk kellene 5 ezer tonna cső, ezerre van keretünk. Igaz, hogy van sok olyan dolog, ami raktáron van es nem lehet felhasználni a cső miatt. Meg kellteremteni azt az alapot, hogy az anyagbeszerzésnél ne évről-evre stagnáló lehetőségek álljanak elő, hanem viszonylag ezek a kérdések megoldódjanak. Ebben az évben foglalkozni fogunk a kővetkező oteves terv készítésével. Gélszerű lenne a szabályozó rendszer ismere— «»'■ l .. ta .v,. .rá, —1 1 j _ j
