Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.9.a/3)

1971-04-16

A munkaerőhelyzetről néhány szót. Fővárosi szinten 23 ezer munkás­sá! csökkent a létszám, kerületünkben ez a csökkenés 2 ezer volt. Azért nagy nálunk a fővároshoz viszonyítva, mert elsősorban a tex­tiliparból mennek el az emberek. Ugyanakkor ezzel alakul az a nemkivánatos helyzet, hogy Budapesten az alkalmazotti látsz- m 1,7 %-kal nőtt, az adminisztratív létszám 2,3 %-kal. Ajánlatos, ho.-ry vállalatainknál is nézzék meg ezt a kérdést...................... A hatékonyságról néhány szót. A termelés és értékesítés növekedé­sével eg^v időben, egymás mellett a gazdálkodás hat ékonysaga ^ nőtt. A szocialista iparban 197o-ben több tiszta jövedelmet realizáltak a vállalatok, mint az előző években, jelentősen nőtt a gépipar helyzete. Kiemelném a HPS-t és a Duna Cipőgyárat. Mindkét gyár az erőfeszítések nyomán jobb helyzetbe került, mint az előző években volt. A szubvenció kérdésében Filipszki elvtárssal értek egyet, el kell érni, hogy az állami visszatérítések folyamatosan mégiscsak megszűnjenek. A tendencia ebben a vonatkozásban is jó, mert 197o-ben 13 %-kal kevesebb állami visszatérítést fizetett vissza az állam a budapesti vállalatoknak, mint 1969-ben. 5,1 %-kal nőttek a készletek a bázishoz viszonyítva, de a készletek öss ze- Y tétele javult, forgási sebessége jobb. Itt a fő kérdés az, hogy olyan készleteink legyenek, amellyek hasznosíthatók, értékesíthe­tők, igény, szükség van rá. Vannak komoly gondok is, vannak olyan vállalatok, ^amelyek eladó­sodtak, ennek oka elsősorban a fejlesztést illetően van. Egyes helyeken a nyereség rosszabbul alakult az elmúlt években, mint ahogy az egyes beruházásokat tervezték. Gondunk, hogy a saját fejlesztési alap, főleg a könnyűipari vállalatoknál nem fog úgy felhalmozódni, hogy abból eladósodás, hitelforrás nélkül fejlesz­tést tudnánk megvalósítani. Árpolitikáról néhány szót.Úgy Ítéljük meg, hogy vállalataink az elmúlt évben óvakodtak attól, hogy különösebb indokolatlan áreme­léseket eszközöljenek a vállalati gazdálkodásban. Vannak olyan nézetek és van gyakorlat is, hogy a nyereségtömeg elérésének egyet­len lehetőségét csak az árnövekedésben látják, ez nem tartható álláspont, a" jövedelem alakulásánál, munkabérek megállapításánál a törzsgárdára nagyobb figyeli® t kell fordítani. A multévi bérnövekedésről szólva. Kénytelenek vagyunk évközben is bért fejleszteni, hogy a munkásokat megments ük a gyárnak. Nem tartom szerencsés és jó dolognak azt, hogy év végén, amikor nyere­ségosztási lehetőség van azt mondani, hogy azért nem tudunk nyere­séget fizetni, mert évközben odaadtuk s bért. Egy kicsit jobban kell ebben a kérdésben gazdálkodni és felelősséget vállalni. A fő figyelmet az 1971-es esztendőre és a IV. ötéves tervre kell fordítani. Legfontosabb kérdés, hogy azokat a gyengeségeket, fe­szültségeket, apró kérd éi eket kell vizsgálni minién vállalatnál, amely előmozdítja azt, hogy jobb a hangulat, több a nyereség, stb. Fontos a középtávú reális tervek elkészítése. Végre kell hajtani mindén vállalatnál, pártszervezetnél azokat az állami rendelkezé­seket és párthatározatokat, amelyek tulajdonképpen^ jövő év és a IV. Ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását biztosítja. Ezzel összefüggésben két kérdést említenék, egyik a munkaerőmoz­gás, törzsgárda kérdése. Fontos Politikai Bizottsági határozat vég­rehajtását kell megoldani. A Politikai Bizottság március elején vizsgálta a Munkaügyi Minisztérium előterjesztése alapján a munka­­erőgazdálkodás helyzetét 1968-óta.- 6 - ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­­I

Next

/
Oldalképek
Tartalom