Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1965-07-20
ra ösztönözzön, amely növeli a termelékenységet. Ez asért is vált szükségessé, mert a termelő árrendezés maga után vont as anyagárak nagymértékű emelését és igy as anyagköltségek aránya oly mértékben emelkedett volna, hogy a vállalatok egyoldalúan csak a holtnunko /anyag/ megt a karikásra nyertek volna ösztönzést. Ezért volt jzükséges°dK elvon munka arányát as illetményadóva 1 növelni ás önköltségen belül. Ha est a tényt gozdasággolitíkai szempontból vizsgáljuk megállapítható, hogy miután'az illetményadó a kifizetett munkabérekkel aranyos, a társadalmi • tiszta jövedelem egy részét gyakorlat 11 ap;" az elven munka ráfordítások arányában osztják el.a különböző termékek között, illetve az elszámolásnak es a módja az önköltség és a társadalmi termelési költségek közötti rést,csökkenti, a valóságos ráfordítások arányait pedig hivebben tükrözi. A másik ilyen tényező az 1964. I. 1-én bevezetett .eszközlokötási járulék, amely szükséges séf illik meg nem értése szerintem saTüGen ■ideológiai elmaradásra, szemléleti problémára vezethető vissza. A Hy i érive "0, mint az elv társak többsége előtt ismeretes, hogy a vállalatok' 1964. I..1. óta álló és forgóalapjaik bruttó értéke után 9% eszközlekötési járulékot fizetnek. Ez az intézkedés azért vált szükségessé, mert például az állóalapokn/l, hogy a vállalatok kellő, indok nélkül ne igényeljenek beruházást termelési feladataik könnyebb míg:-oldása érdekében* miután ez egyszerűbb volt, mint saját tartalékaik gondosabb feltárása. A^for-. yoálapoknál hasonló volt sz elv és igy a vállalatok érdekeltté let* ; ; fcek tévé. hogy állóeszközeiket feleslegesen ne szerezzenek bég-és ne álljanak kihasználatlanul, valamint a felesleges forgóeszközöket , készleteket felszámolják. ü gondolom, hogy ezen intézkedések, vagy másként a gazdasági snocrumizmust javito utasítások népgazdasági hatása jelen.pillanatban ösztönzi a vállalatokat a gazdaságosabba gazdálkodásra. Iís ennek meg nem értése és kritikája elsődlegesen az ideológia e területen való elmaradásával ma gyár áhható. hogy jelentkezik ez _ a szemlelett a ; rakorlatbansilletményadónál: úgy volt jó, ahogy regen, eszközlekötési járulékkal megint csökkentik a tiszta nyereseget. Esek a szemléleti problémák szerencsére nem jellemzőek a g|zdaog^i vezetőkre. De feltetlezehető, hogy esetleg azsa ynlaatnak, tCLfaelosod'retnek, ha ezeket a hiányosságokat' megalapozott, jól cit;ionnwlt ideológiai, politikai munkával ha nőm is olyan ^yoröan, .ahogy mi szeretnénk, de a mozgalmi szerveken keresztül íelszámolnuu-* Azt viszont el kell ismerni, hogy.nepgasdasugi szinten kxve.naoos sgaagh mim & groggiM-szereti, valamint. a vállalati és anyagi .erdőkéltség rendszeren^ Ezek ""Ta^i 1;sara“'uíar l^zeazcTaszok hazai es a barati szocialista országok s/intjén viták és tanulmányok alapján tudományos értekezéseket0!' oly tatnak és e téren is várhatók eredmények. üzemi demokráciával kapcsolatban: Helyesen • mi demokrácia egyik magnyilvanulasi tormája a tei^lesi oanae^»x.,a^« Javaslat: Pártbizottságos üzemeink a PB értekezleteken is vitassak még- sájllT területükre konkretizálva® as icioologiai murira ftauaoaC és utána vigyék taggyűlés elé. ./. I _p I1 i f : - 9 -i
