Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1965-07-20
-yorsaöb, gazdaságosabb és hatékonyabb - javítását célozza és érdiek érdekében Szükséges gazdasági, ga zdaságpolitíkai intézkedéseket foganatosítani. Anélkül, hogy ezeket a vitákat lebecsülném ki szeretném sngsülyozni azt, hogy e tárnát Nyers elvtárs előadásában kifejtette és 'megállapítottá, hogy ténylegesen problémák vasnak a razdasági mechanizmusban a szocializmus építésének jelen szakaszában. Ugyanakkor és az előterjesztett anyag is utal rá, hogy mi magunk is" elkövetünk egy sor hibát,, amely as elvi összefüggések meg nem értéséből, de a'helytelen aasmlélétből is fakad és nem látja a népgazdaság! érdek és a vállalati érdek közötti Összefüggéseket. Tízek a. problémák egyes gazdasági vezetőknél tapasztalhatók és nem ! azért, mert ellenségei, a rendszerünknek, vagy tudatosan kárt akarnának okozni, kanom "azárt, mórt politikailag, -;azássúg-po1itiksi^ lag megrekedtek, de szakmailag nagy rutinra tettek szert ós igy f rozdasa/teíoy véleaiényüket csalhatatlannak hiszik/. Ugyanakkor ezek közül egyesek igen hamar hajlamosak megfeledkezni arról, hogy a z ipar előrehaladásával párhuzamosan egy sor intézkedés született, amely érően a gazdasági ..mechanizmus gazdaságosabb végrehajtása érdekében’jött létre. Ezek közül talán egy párat említenék meg: 1./ k nagyobb vállalati önállóság biztosítása. 2./ 1958. évi termelőn árrendezés. J>./ Műszaki fejlesztési alap képzése. 4./ Garanciális alapképzés. 5-/ 15 oá* os illetmény adó a munkabérek után 6. / 13 s a kö s 1 e k ö t é s i ;j ár ul é k és még lehetne sorolni a» megtett intézkedéseket. Ezeknek népgazdasági szintű hatása a gyakorlat során beigazolásb nyert. Természetesen akad közöttük több olyan is, amely a vallalacokat baka— rákosabb, megfontoltabb gazdasági döntésekre szorítja és ezekébe nem tartása a vállalati tiszta nyereség terhére kerül elszámolásra. á kirgadott 5 tényező közül *az első négy nem jiélenoett Különösebb , idézőjelbe téye hátrányt az ipari vállalatoknak, de.,az utóbbi kettő ha'a vezebes nem fórait gondot m, ar.or komoly Ooo^eyeket jelent ne/ativ értelemben a vállalatnak. w ..... loes gazdasági vezetők - igazgatók és - főkönyvelők - különösen az’ llle.tményaáő elszámolását az önköltség terhére kifogásolják^ és még nagyobb egyesek részéről a meg nem érték az eszköz lekötési járulék iránt. .. És ez már szemléleti problémát tükrös, amely összefüggj tudat # fejlődésének elmaradásával az ideológia, gazdaságpolitikai reszellek elmaradásával. ■ Hl a lényeg az illetményadonál? 1959. előtt a munkabérek után kifizetett 15 % illetményedét/a társadalmi tiszta jövedelem terhére számolták el. A vállalat részére ez se/, mi ösztönzőt nem jelentett, csupán egy számtani müve Jetet. Ennek hatása népgazdasági szintű volt. 1959. I. 1-től a '15 % illetményedét a vállalati önköltség terhére kell elszámolni. Bevezetésének és a költségek közötti elszámolásnak fő célkitűzéséé volt, hogy növelje a munkabérjellegű költségek arányát és igy az eleven munka, tehát a munkaerőmegta kari tás| - | | -'-AD j I--------------------— —mmmrni | 8
