Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1959-01-30--31
b”’« !§ - 2 -NÁDASI: A tsz-ekkel kapcsolatban tisztán kell ltítni, hogy mi volt eTTÉ 1956 előtt. Mindegy volt hogy ki lép be a szövetkezetbe, csak minél többen belépjenek. Még a cigányokat is beleépítették, ós a munkakerülőket, de még olyanokat is akik Budapesten vagy más városban az iparban dolgoztak. Ezzel azt érték el, hogy a feltüntetett 2-3000 tagból mindössze 100-200 ember dolgozott konkrétan. Ugyancsak egy pár tag vitt be fö ldet fezzel azt érték el, hogy nem tudták a földet kihasználni, megművelni, ós mikor pénzosztásra került sor, azok akik a földet bevitték nagyon rosszul jártak. Ezáltal természetesen elvadították a parasztságot. Hifea volt az is, hogy a felső vezetés helyete&n gazdaságpolitikája miatt nem a helyi adottságoknak megfelelő terményeket kellett termelniük, hanem gyapotot pl. ami egyáltalán nem fejlődött azon a bizonyos talajon. A parasztság jövedelme hogyan néz kij a városokhoz közeleső parasztságnak a jövedelme magasabb mint általában a parasztságé. Á Bán Tibor tsz. titkára tájékoztatóján nagyon meglepődött, ;ert azok a tsz-k ahol kertészettel foglalkoznak sokkal nagyobb a jövedelmük mint más gabonatermő tsz-eknek. Talán ott van a üiba, hogy túlméretezik a tsz-ek beruházását és nem veszik figyelembe a termelőszövetkezet gazdasági fejlődését. \ PÁBüQU-Q.QIüLi Nagyon helyes az újpesti kommunisták érdeklődése, bár 9 Újpest soha nem lesz tsz. község, de a kommunistáknak a segítségét kell nyújtani a társadalmi, politikai légkör kialakításához, amely az egész országban megnyilvánul. Mi elmondjuk a paraszti dolgozóknak a nagyüzemi gazdálkodással járó előnyöket, de az teljesen magánügy, egyéni ügy, hogy lép be a tsz-be, tényleg nem akarjuk erőszakolni, mert ez nem helyes, amikor jónak látja, amikor teljes szivvel kíván belépni akkor jöjjön. Meg kell nézni, hogyan néz ki népköztársaságunk egy főre eső élelmiszere. Ha az 1958-as véi szinten akarunk élni ós ha úgy eszünk mint eddig 15 év múlva baj lesz. Statisztikai adataink szerint 15 év múlva másfélmillió emberrel több élsz az országban, s ha ezé a módszert folytatjuk a gazdálkodásban nem lesz elegendő élelmiszer. Kifelé a határokat nem lehet tologatni, a gazdálkodási módszeren kel változtatni. Amikor megmondjuk a parasztnak, hogy ha ezt a módszert folytatjuk minden 3* gyermeke éhen fog halni, akkor majd gondolkodni kezd. Helyes ha ezt a kérdést, osztályszempontbél tárgyaljuk, mert 5-10 év múlva eltartási probléma lesz. Ezt már megérti majd az egyéni paraszt is. 1945-ben a munkásosztály áldozata árán lett a földosztás, a munkásosztály tette lehetővé a parasztnak, hogy 3-5 holdon megéljen, 10 holdon rr.ár meggazdagodjék. Az állam 200 Ft-ot fizet a parasztnak a gabonáért, ha megkérdezzük a munkásosztálytól meddig hajlandó még erre, amikor külföldről 80.-Ft-ért behozzuk, akkor majd megértik, hogy ez nem egészen magánügy. I re — I p«raa>»MWIBI *1MIIIWWW . .7 "■.!■-■-->•" . " . . .’ : | i
