Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1959-01-30--31
• • ; | 1 'I u *7 - 3 -A másik probléma, hogy a fiatalság elmegy a faluból. Általában a föld az öregek nevén van, a fiatalok m-gyrósze nem kívánja a szülők életét, életformáját, munkakörülményeit-. Látott már ipart, kultúrát perspektívát a városban, agasabb szintű életkörülményt. Nem akarja már azt az életnívót vállalni ami az apjáé volt, igényes. Ez a fiatalság visszamenne a falujába, ha látná a szocialista kultúrát, szívesen ülne traktorra, szívesen lenne agronómus. Ha ezt elmondjuk, akkor ők is segitenek. Az öregnek ha 2-3 holdja van, megélhetése problematikus,csak a nagyüzemi gazdálkodás amely megoldja a falusi öregkort és biztosítja a megélhetést* Hosszú évekig ez nem megy, hogy Magyarország, mint a világ egyik legjobb gabonatermő országa csak úgy tudjon megélni, ha importálunk, külföldről vesszük a gabonát. 1955-56-ban 42-ezer vagon gabonát vettünk. Egyetlen tőkés bankár sem hitte el, hogy ez nekünk kell, azt mondták, hogy biztos az oroszoknak vesszük. A mi földünk, parasztságunk sokkal többet tudna/ termelni, még fölösen is tudna. Ez nem megy, hogy évről évre külföldről szerezzük be gabonaszükségletünket, amikor meg van minden lehetőségünk, de 3-5 holdakról nem teljesíthető. Nem magánügy, hogy meddig akar igy dolgozni parasztságunk. Meg kell mondani, hogy a termésátlagban a legjobb megyékben sem mentünk előbbre, pl; Fejórmegye az ország legjobb kuko - rica termő vidéke ós ebben a megyében 5o év alatt a kukorica termelésünk 1 mázsával emelkedett. Ez nem megy tovább, mert a 3-5 holdak nem bírják az iramot. Exportálni is kellene az országnak, tartalékra is szükség van, ami 15 év után először van meg az országnak. Vannak ipari és mezőgazdasági nyersanyagaink. A múlt évben aratáskor volt először a felszabadulás óta 2 hónapos gabonakészlete az országnak, az előtte lévő években az aratásnál 1-2 napra való tartalék volt csak. Továbbmenve 1 kg. hús mellé 1.6o Ft-ot fizet az állam fogyasztónak, mert az egyéni parasztságtól is vesszük, jó drágán’, de mi nem akarunk a népnek drágéb húst adni, ez sem magánügy. A falusi értelmiség bár a termelésben nincs érdekelve, de regértik a problémát. Az egyéni parasztság várakozási állásponton van. Arra gondol, hogy majd hoznak egy rendeletet ős akkor bemegy a tsz-be. Ezt rendelettel nem lehet megoldani és nem is akarjuk. Ez a szövetséges osztály kérdése, ezt nem lehet adminisztratív utón intézni. A parasztnál látjuk, hogy nem invesztál, évek óta vár, csak arra vigyázz, hogy égélhetóse legyen, várja a párttél az előremutató kérdéseket. Meg kell mondani azonban azt, hogy ez év január 1-én annyi paraszt lépett be a tsz-be, mint amennyi évek óta nem lépett be. A tsz. szervezés na, yóbb iitemü fejlesztéséhez megadta az előzőeknek is a segítséget kormányunk, de most mégjobban segíti, hogy az újonnan alakuló tsz-ek ne járják az előzőekhez hasonló rögös utat. Adunk kisebb üzemeket, tejfeldolgozót, darálót, motort, ezt tudjak az üzemi dolgozók is, ennek vissza kell térni. Vezetőket is adunk, ha a Tanács vagy a falu kéri a régi vezetőt, megkérjük menjen le 3 évre, ha azután vissza akar tárni az iparba vissza is jöhet. Van egy sor mezőgazdasági szakemberünk akik nem végeztek rossz munkát, elkallóda L nak a raszti származású kádereink, ha nem foglalkoztatjuk f őket. Ha lehet szeretnénk hogy visszamenjen a falujába. | rauau&tfMtimiatMWMKM
