Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1980-02-16
§ ’ |- 90 -Üteme nem olyan nagy és gyors, mint amilyen lehetne. Láttuk, hogy át kell . térnlink a hatékonyabb gazdálkodásra, s hogy ennek érdekében korszerűsíteni kell a termelési és termékszerkezetünket, de nem láttuk, hogy ez milyen nagy nehézségekkel jár. Utólag tudjuk, hogy a gazdaságirányítási rendszer egyes elemeinek összehangolt fejlesztésére vonatkozó következtetéseket gyorsabban ós határozottabban kellett volna levonnunk. Hogy jobb az anyagi terheket folyamatosan és egyenletesen elosztani, mint egy-egy alkalommal nagyobb megterhelést hárítani a vállalatokra és a lakosságra. Ma már utólag könnyű azt mondani, hogy jobb lett volna hamarabb ás másként intézkedni. Ez azonban elhamarkodott állítás volt. Vájjon nem volt-e jogos és kötelező bizni a szocialista állam és népgazdaság erejében, vájjon nem kötelessége egy szocialista ország párt és állami vezetésének mindenekelőtt arra gondolni, ,h ogy miként kímélheti meg a lakosságot a rossz nemzetközi helyzet kellemetlen következményeitől. A válasz azt hiszem egyértelmű. A tanulságokat mindig csak az adott konkrét helyzetből kiindulva szabad levonni, különben könnyen téves következtetésekre lehet jutni. Azt hiszem ebben a folyamatban pártunk Központi Bizottsága, kormányzatunk megfelelő intézkedéseket hozott és ennek hatására hadd mondjam el itt az újpesti kommunisták pártértekezletén az 1979-es esztendőben már olyan tendenciák jelentek meg amelyeket örömmel üdvözlünk. Igaz, hogy ebben nem elsősorban a hatékonyság növekedéséből származó eredmények vannak benne, hanem inkább a takarékosabb és körültekintőbb gazdálkodás eredményei, de ez sem lebecsülendő. Jelentős eredményeket értünk el az energia felhasználás ésszerű mérséklésében. Talán az elvtársak nem tudják, ugy tervezzük, hqgy 1979-ben az össz energiafogyasztás 3 %-kal nő. Mindenki azt mondta ez lehetetlen, sokkal többel fog nőni, hiszen az előző években 5-6 %-kal nőtt, nem beszélve a villamosenergia fogyasztásról, amely mintegy 8 %-ot nőtt. És mi történt? 1979-ben az össz energia-fogyasztás 0,3 %-kal nőtt elvtársak. Tizede volt annak, mint amit terveztünk. Hát ezen meg lehet lepődni, meg is lepődtünk. Tudniillik ez nyilvánvalóan több tényező együttes hatásaként jelentkezett, qmelyek közül egyiket-másikat ismét nem láttuk. Hát mi van ezekben a dolgokban benne? Mindenek előtt benne van, hogy az ipari termelés maga is korlátozottabb, visszafogottabb volt, kevesebb ipari termeléshez kevesebb energia kell, A másik jé idő volt 1979 őszén.Energia megtakarítást eredményezett, de a mérlegelés azt mutatta elvtársak, hogy 5o %-a ennek az energia megtakarításnak az ésszerű, racionális munka következénye volt. Annak a következménye volt, hogy munkásaink, mémőkeink a legkülönbözött területeken elkezdték azt a régóta igényelt tevékenységet, hogy racionálisan, ésszerűen használják az energiát. Szeretném megjegyezni, hogy nagyon lényeges az ésszerűség aláhúzása, mert észserüen is káros az olyan takarékosság, amely pl. az iskolai tantermekben az villanyégők kicsavarásával akarja az energiafelhasználást csökkenteni, ilyen módon a látási viszonyokat rontani, vagy lehetne sorolni a túlbuzgók egyes intézkedéseit ezen a téren. Nem itt kell az energiatakarékosságban eredményeket elérni. A kohászatban kell energiatakarékosságot elérni, a fűtés területén, a cementiparban, a műtrágyaiparban, és igy tovább. Igazából itt kezdődtek meg a kedvező folyamatok. Örömmel üdvözöljük ezeket. Kiemelkedő eredmény volt ugyancsak 1979-ben és büszkék lehetünk rá az, hogy a tőkés fizetési mérlegünk egyenlege* sokkal kedvezőbban alakult, mint ahogy terveztük. Azt hiszem, hogy amikor átéltük 1979. elején az 1978-as év hatására kialakult helyzet bem éppen kellemes következményeit, nem hittük volna, hogy biyan intenzív munka fog kibontakozni vállalatainknál, amely azt 1 ^ ' —■ ■ ■ I|jpi ii in ' < tó — ------------------------------------------I
