Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.9.a/1)

1980-02-16

^ ..." J.... | ‘ wHHR A párttagság egyetért az értelmiség helyzetéről, feladatairól, adott éitéke­­léssel. Elismerik, hogy szerepe a társadalmi fejlődéssel, a tudományos-technikai haladással együtt növekszik. Létszámát azonban csak a társadalom igényeinek, szükségletének megfelelő arányban szabad növelni. Megjegyzik, még kommunista értelmiségi dolgozók is, hogy a túl általánosított pozitív megítélésük eltakarja azo­kat a negatív vonásokat, melyek eszmei-politikai magatrtásukban, szemléletükben, munkájukban megtalálhatók. Javasolják c tekintetben a differenciáltabb megfogalmazást cs feladat-meg határozást. Ezt annál is inkább fontosnak tartják, mivel e generációkat - sokszor a munkások, parasztok soraiból - mi neveltük, s nekünk kell c hibák ellen küzde­­$ ni most cs a jövőben is. '0® Helyeslik, hogy az irányelvek külön szólnak az alkalmazottakról. Megjegy­zik azonban, hogy az alkalmazottak fogalma, társadalmi differenciáltsága nem megfelelően, tükröződik az irányelvekben. Alátámasztják azt a megállapítást, hogy napjainkban a fizikai munkát végzők száma csökken, ugyanakkor az alkalmazottak száma, aránya általában nem a tár­sadalmi szükséglet szerint alakul. Tudják, hogy szükség van tevékenységükre, de indokolt átcsoportosításukra, munkájuk jobb megszervezésére, hatékonyságára nagyobb figyelmet kell fordítani minden területen. Helyeslik a párttagok, hogy az irányelvek foglalkoznak a nemzetiségiek hely­zetével, tevékenységével. Néhány helyen felvetődött a Magyarországon élő cigány- III” súg helyzete, s kifogásolták, hogy nem tesznek említést erről az irányelvekben. A kerületi Pártbizottság úgy véli azonban, hogy nincs szükség arra, hogy az irány­elvekben erről külön szó essék. Párttagságunk széles köre nyilvánított véleményt a munkahelyi, üzemi de­mokráciával összefüggő kérdésekről. Egyetértenek azzal, hogy az üzemi demokrá­cia eddigi fejlődésünk fontos eredménye, de szükséges a kialakult kereteit megfe­­'JH Elő tartalommal kitölteni és a formális elemeket megszüntetni. Látják, ennek kulcs­ot' • kérdése (a demokratikus vezetési stílus mellett) a munkások tulajdonosi szemlé­letének, politikai, kultúrális fejlődésének erőteljesebb előmozdítása. Növekedett a szakszervezeti bizalmiak szerepe, jogköre, de a továbbfejlődés­hez szükséges a jogok és kötelességek együttes érvényesítése. Szükséges e területen is a káderek megfelelő kiválasztása és feladataikra való felkészítés. A párttag­ság helyesli és egyetért azzal, hogy hazánkban szilárd a törvényesség. Hangsulyoz- 3 za aZ0nban azt is, hogy a törvényesség betartásának fontos előfeltétele a törvények, jogszabályok ismerete. Sok esetben azonban a jogi szabályozás nem tart lépést a társadalmi gyakorlat fejlődésével, változásaival. Emellett a rendeletek, jogszabá­­|p Ívok mennyisége cs közérthetőségének hiánya nehezíti azok megértését, betartását, végrehajtását. A szilárd törvényesség megköveteli, hogy a különböző bűncselek­mények elkövetőit, főleg a társadalomra különösen veszélyes esetekben, szigorúb­ban vonják felelősségre. Határozottabban kell fellépni a közterületek és vagyon rongálóival, a munkakerülőkkel, üzérkedőkkel szemben. Sok pártfórumon szóba Ifi került, hogy változatlanul gyakori még az egyéni érdekek előtérbe helyezese, tör­vényeink, jogszabályaink be nem tartása. A pártvezetéstől minden szinten elvár­ják, szigorúan követelje meg, hogy az állami vezetők jobban őrködjenek a törvények, és határozatok végrehajtásán, szigorúbban lépjenek fel az ezeket be nem tartókkal szemben az élet minden területén. J ; 1 1 1117

Next

/
Oldalképek
Tartalom