Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1980-02-16
li 1 I I A párttagság kiemelte, hogy társadalmi és politikai viszonyaink továbbfejlesztése úgy lehetséges, ba a helyesen megfogalmazott ló határozatainkat, rendeleleinket maradéktalanul végrehajtjuk. Ezt az illetékes szervek ós vezetők nagyon következetes, céltudatos munkával, jó intézkedésekkel, folyamatos, szigorú ellenőrzéssel valósíthatják meg. 3. A kerületi párttagság egyetért a gazdasági épitomunka értékelésével és feUidataival. } ' . . . ; A gazdasági, gazdaságpolitikai kérdések az V. ötéves terv egész szakaszában, de különösen a második felében az érdeklődés középpontjába kerültek. Ennek oka ismert. A párttagság a körülményeket is figyelembe véve, elismerte népgazdaságunk fejlődésének eredményeit. Ugyanakkor hangsúlyozták azokat a kedvezőtlen tényezőket, gondokat, problémákat is, melyek befolyásolják, nehezítik céljaink maradéktalan elérését. Ilyenek: a lehetségesnél és szükségesnél lassabban korszerűsödő termelési és termékszerkezet, az üzem- és munkaszervezés hiányosságai, a termékek minőségi fogyatékosságai, a munkafegyelem lazaságai, a nem kellő hatékonyság, pazarlás a munkában, a mindennapi életben, a munkaerő-gazdálkodás gyengeségei, a munkateljesítmény szerinti bérezés megvalósításának vontatottsága. Több helyen szóba került, hogy a népgazdaság egészséges fejlődését célzó párt- és kormányhatározatok, döntések végrehajtása nem elég következetes, gyakori torzulás. Tapasztalhatók helytelen döntések, hibás utasítások, mind a minisztériumok, mind a vállalatok gyakorlatában, ugyanakkor a felelősségrevonás elmarad . Gazdasági életünk egyik alapvető problémájának tartják, hogy nem elég' ^ gé érvényesül a felelősség a különböző szinteken. Helyeslik a párttagok, hogy az irányelvekben a gazdasági építőmunkáról szóló fejezet döntően a feladatokról szól. Ugyanakkor javasolják egyes részeknél a feladatok pontosabb, egyértelműbb megfogalmazását. Felvetik, hogy a gazdasági építőmunka feladatainak végrehajtásában többet tudnának segíteni az utóbbi időben megnövekedett kutató- cs egyéb intézményekben dolgozó, magasan képzett szakemberek, ha konkrétabban bekapcsolódnának a vállalatok gazdasági, műszaki és egyéb tevékenységébe. Nagyobb figyelmet szükséges fordítani a vállalatok együttműködésére, hogy erőteljesebben javuljon az alapanyag-gyártó és feldolgozó vállalatok, üzemek kapcsolata. A jobb, hatékonyabb, egymás érdekeit jobban szem előtt tartó kapcsolatok - ha kell a pártszervezetek segítségével - hozzájárulhatnának a jobb anyagellátáshoz, a munkaidő jobb kihasználásához, a korszerű berendezések több műszakban történő üzemeltetéséhez. Szükséges az is, hogy a KGST-n belül a partnerek betartsák vállalt kötelezettségeiket. t A vállalatok kooperációs és egyéb kapcsolataiban meg kell szigorítani a szerződések kötését és azok teljesítése legyen állampolgári, párttagok esetében kommunista kötelesség, a vezetői munka ercdményesscgcnck egyik alapvető mércéje. A párttagok helyeslik és egyetértenek a beruházási tevékenység megalapozottabb végzését sürgető célkitűzésekkel. Az ágazati,, vállalati feladatokon túl javasolják a kivitelező építőipar czirányú felelősségének is a megfogalmazását, kifejezésre juttatva a népgazdasági érdekek döntő szempontjait. $ | 4Tb i !_________
