Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1975-02-08
A művelődéspolitika és a közoktatáspolitika, amely a X. kongreszszus óta eltelt négy év alatt a pártmunka refrektorfényébe került, igen sokirányú tevékenységet foglal magába. Magában foglalja egész iskolarendszerünket, az összes művelődési intézményeinket, a körzeti könyvtártól a könyvkiadásig az amatőr kulturcsoportoktól a redión és televízión keresztül a Magyar Állami Operaházig. De minden művelődési tevékenységnek az alapja, hogy az emberek érdeklődők, befogadóképesek legyenek, ez pedig ott kezdődik, hogy jó, szilárd iskolai alapot adunk mindenkinek.^ Ezért a sok kérdés közül két problémával szeretnék foglalkozni. Az egyik: a munkások általános iskolai végzettségének problémája. A másik: a középiskolás fiatalok iskolai munkájának néhány gondja. Ami az első kérdést illeti: az elmúlt években a párt politikájának alapvető gondolata volt az, hogy növelni kell a munkásosztály vezető szerepét, a munkások beleszólási jogát az üzemek életébe, mélyíteni kell az üzemi demokráciát. E politikai célok olyan mértékben valósulnak meg, amilyen mértékben a munkásosztály, általános műveltségben, szakmai hozzáértésben, politikai érettségben hozzá tud nőni feladataihoz. E műveltség alapja, pillére az az ismeretanyag, amelyet a 8 osztályos általános iskola elvégzése nyújt Újpesten iskolaköteles korban, tehát 16 éves korig a fiatalok többsége - elenyésző 2-3 %-tól eltekintve - elvégzi az általános iskolát. Mégis, ha az üzemekben foglalkoztatott fizikai munkások iskolai végzettségét vizsgáljuk, - bár jelentős számban megtalálhatók a már középiskolát is elvégzett munkások - /ezek az összes fizikai munkavállalók 12 %-át alkotják/ - ázembetalálkozunk kerületünk legnagyobb művelődésügyi problémáival is, azzal, hogy a fizikai állomány 34 %-ának nincs meg az általános iskolai végzettsége. E számon belül 40 %-ot képvisel a 40 év alatti korosztály. Keresünk és alkalmazunk olyan oktatási formákat, amelyekkel igyekszünk megkönnyíteni a felnőttek számára az alapműveltség elsajátítását. Jelenleg többszáz felnőtt vesz részt kerületünkben altalános iskolai képzésben, az eredmények mégsem kielégitőek. Ahol az üzemi vezetők, műhelyvezetők fohtosnak tartják, hogy a fiatal munkatárs eljusson a 8 általános iskola elvégzéséig, az esetek nagy számában megtalálják a megoldást. Ha viszont olyan a szemlélet mely szerint Ma fő az, hogy legyen munkaerőnk” - "jelenleg többet nem akarunk tőle, mert akkor lehet, hogy itthagy bennünket" - az ilyen szemlélet nem ösztönöz az általános műveltség elsajátítására. Tudom, hogy az egyedi megoldások nem egyszerűek, s soksok nehezítő körülmény van: bejárás, gyerekneve lés? túlóra, stb. De mindezt és még sok más egyebet is figyelembeveve - nagy erőfeszítéseket kell tenni, hogy a jelenlegi helyzet jelentősen^ javuljon. Van ennek a kérdésnek egy olyan oldala is, hogy ha jdoről-időre felméréseket végzünk, kimutatjuk, hogy hány száz fo végzett nálunk felnőttkorban általános iskolát - a számok nem fogynak, a gondok újra termelődnek. Ez nyilván abból adódik, hogy vidéken még mindig gelantos azoknak a szama, akik iskolaköteles korban nem végzik el az általános iskolát# Sokan felkerül— nek Budapestre dcár mint bejáró dolgozók, vagy itt letelepedők. Tudom, hogy nagyok az országos erőfeszítések annak érdekében, hogy végezze el minden gyerek az általános iskolát, de a tényék, a számok azt mutatják, hogy ezek az erőfeszítések nem elégségesek. A közeljövőben ünnepeljük felszaoadulasunk 3°« évfordulóját - óriásiak, szinta falbacsülhatetlanak azok az aradmanyak, amikat I —---------k--------- | " r| Tfi * _ 38 -i ______________________ ____________________________________________________
