Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.9.a/1)

1975-02-08

elértünk. A középiskolákban, egyetemeken már évtizedek óta ott tanulhat minden fiatal és felnőtt, akinek erre képessége van. Ki­alakult már egy uj értelmiségi generáció, amelynek tagjai tudo­mányos életünkben is elfoglalták helyeiket és közülük már na­gyon sokan munkásszülők gyermekei. Miközben ezek az eredmények társadalmunknak szinte természetes részeivé, alkotóivá váltak az alapoknál megoldatlan problémáink vannak. E kérdés megoldá­sa a mi társadalmunkban ma már nem halsztható feladat, még akkor is, ha a megoldás a művelődésügyi költségvetés átcsoportosítá­sát is szükségessé tenné. Jó lenne, ha a pártkongresszus nyoma­­tékasan felhívná a figyelmet az általános iskolai képzés valóban általánossá, hiánytalanná tételének feladatára, az ehhez szük­séges tennivalókra, az anyagi és személyi feltetelek biztosítá­sára. A másik kérdés, amelyről szólni szeretnék ifjúságunk középfokú képzésével függ össze. A közoktatással kapcsolatos párthatározat végrehajtása során sok oldalról vetődött fel az ifjúság helyes, egészséges terhelésé­nek a kérdése. Pedagógusok, pszichológusok, orvosok fejtették ki véleményüket és próbáltak kialakítani helyes arányt a tanu­lás, a sportolás, a pihenés, a szórakozás és egyéb tevékenyéég között. De mire a szakemberek véleménye a rádió, televízió és a sajtó feldolgozásában a széles nyilvánosság elé került, ez az igen összetett kérdéscsoport szinte leszűkült arra, hogy az is­kolában a tanulóifjúság túl van terhelve. Ennek vagy masnak a hatására, a helyes intézkedések mellett, sorra születtek olyan intézkedések, és ezek ugyancsak széles nyilvánosságot kaptak - hogy pl. mennyi házi feladatot adhat a pedagógus, mikor, hogyan osztályozzon, stb. Vagy: az érettségi időszerű reformja során olyan meggondolatlan lépések születtek, amelyek nemhogy időállók nem voltak, de egy év után feltétlen változtatásokat igényéltek. Ilyen volt pl. az a rendszer, amelyet az elmúlt évben, egyet­len tanévben alkalmaztunk, hogy egyaránt "megfelelt" minősítést adtunk az elégséges, a közepes tanulóknak, sőt a jeles tanulok jelentős részének is. Ezek az intézkedések az iskolai munkafe­gyelemre, tanulmányi fegyelemre rendkívül dezorganizálóan ha-^ tottak. Veszélyeztették a már elért középiskolai színvonalat is. Ezt a negatív hatást nem lehet egyik napról a másikra megszün­tetni, Nem állok egyedül azzal a véleményemmel, hogy az elmúlt 2 évben romlott a középiskolákban a tanulmányi fegyelem. Jogos igény az, hogy a szocialista humanizmus hassa át egész pedagógiai munkánkat. Nagy hiba lenne visszahivánni valamifele drillt az iskolákba. Nem helyes a valóságos túlterhelés sem. De a szocialista humanizmus nem jelenthet szervezetlenseget, nem jelenthet lazaságot, nem hathat ilyen irányban. Ha ez mégis meg­történik, akkor ott rosszul értelmezzük, rosszul alkalmazzuk ezt a humanizmust. Nagyon lényegesnek, fontosnak tartom, hogy többet beszéljenek, Írjanak a mi tömegkommunikációs szerveink az fiju­­ság kötelességéről, munkájáról, edzéséről, jellemneveleserol. És azt hiszem, joggal kérhetjük művelődésügyi kormányzatunk­tól, hogy ne hagyja magát belehajszolni meggondooatlan lépé­sekbe, Egy érettségi szabályzatnak időállónak kell lennie - egy elsős középiskolás diáknak teljes biztonsággal kell tudnia, hogy a negyedik évfolyam végén mit kívánnak majd tőle, de je­lenleg sajnos olyan stádiumban vagyunk, hogy most, januárban- 39 -tó---------------------------------------------7------------------------------------­i

Next

/
Oldalképek
Tartalom