Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1970-10-17 / pártértekezlet/1
A termelékenységre kedvezőtlenül hatottak a vidéki ipartelepítések, nagyberuházások, hisz ezeken a területeken nagy számban kellett szakképzetlen munkásokat alkalmazni. Ez az Újpesten elért, viszonylag kedvezőbb termelékenységi mutatót is lerontotta. A termelékenység kedvezőtlen alakulásáért a gazdasági vezetők egy része csak a külső tényezőket teszi felelőssé. Pedig a munka- és technológiai fegyelem lazulása, a létszám- és bérgazdálkodás terén meglevő hiányosságok hasonló mértékben okozták a termelékenység csökkentését. A vállalatok az 1970. évi intézkedési tervükben - a termelékenységet javító tényezők terén - konkrét feladatokat határoztak meg, amelyek eredményeként 1970 első félévében javulás tapasztalható. A vállalatok erőfeszítéseit - a IV. ötéves tervben - fokozottabban a munka termelékenységének minél gyorsabb növelésére kell fordítani. A vállalatoknak alapvető érdekük fűződik a hatékonyság fokozásához, a munka termelékenységének növekedéséhez, mert ez döntő feltétele az életszínvonal emelésének is. Cél: a társadalmi munkaráfordítás csökkentése, nem pedig a vállalati termelékenységi mutatók formális javítása. Nagyon fontos a dolgozók munkához való viszonyának további javítása, a munkafegyelem és munkaerkölcs színvonalának emelése. A társadalmi közhangulat és a gazdasági szabályozók együttes hatására érhető el, hogy a munkahelyeken a munka intenzitása és a termelés irányítása, szervezettsége mielőbb elérje a követelményeket. A vállalatok értékesítési tevékenységét lényegesen befolyásolta az új gazdaságirányítási reform. Pártszervezeteink fokozott figyelemmel kísérték a belföldi szükségleteket, különösen a lakosság igényeinek kielégítésére, továbbá a dollárviszonylatú export növelésére ösztönöztek. Mindkét területen jelentős a fejlődés. Vállalataink többsége eredményesen növelte belföldi értékesítését. ^ 1969-ben a nagykereskedelmi vállalatok a készletek csökkentésére törekedtek, ezért a korábbinál lényegesen kevesebb árut rendeltek, különösen a textilipari vállalatoktól. E területek gazdasági vezetői - helyesen - új piacokat kerestek termékeiknek. Ez évben a belkereskedelmi vállalatok igénye megnőtt. Vállalataink eddig ezt a termelés, a termelékenység növelésével oldották meg. Helyesnek tartjuk, hogy a növekvő igényeket nem a nehezen megszerzett exportpiacok rovására elégítik ki. A vezetők intézkedései, a dolgozók felajánlásai elősegítik a nemzeti jövedelem terven felüli i%-os növelését. Vállalataink gazdálkodása * I Y'Y’to • ’r' te ■ Ü A gazdaságirányítás új rendjére való áttérés új helyzetet teremtett a vállalatok gazdálkodásában. A vállalati tevékenységet alapvetően egy mutató: a nyereség alakulásán keresztül ítélik meg. Az 1968-as év az új feltételek alapján is sikeres volt, a vállalati nyereség kedvezően alakult. Ebben jelentősen közrejátszott az indulóárakba épített tartalék. 1969-ben viszont már mintegy 10%-kal csökkent 1968-hoz képest a nyereség. Az 1970. évi tervek még mindig 6%-kal alacsonyabb nyereséget irányoztak elő, az 1968-as eredményekhez képest. Az 1970-es év első félévi nyercségeredményei sem kedvezőek. Az új gazdaságirányításban az árkérdés bonyolultabbá vált. Az alapanyagárak, az import és a hazai termékeknél egyaránt növekednek, ami az árakban részben, vagy egészében megmutatkozik. Különösen a szabadáras termékekben érezhető ennek kihatásai. A fixáras termékeknél - ahol a költség növelése nem fokozható - húzódozás, esetenként elutasítás jelentkezik a rendelésekkel szemben. Mivel 3 év átlaga, megítélésünk szerint már tendenciájában mutatja a nyereség csökkenését, pártszervezeteinknek, gazdasági vezetőinknek fokozottabb intézkedéseket kell tenni a nyereséges gazdálkodásra. Minél előbb javulást kell elérni a költségszintek csökkentésében, az eszköz- és készletgazdálkodás területén. Ez azért is fontos, mert a termelési költségek csökkentése állandó feladat, és e célkitűzést a vállalatoknak meg kell valósítani, ha a vállalati gazdálkodás terén javulást kívánunk elérni. A pártszervezetek ösztönözzék erre fokozottabban a gazdasági vezetést. Beruházás, termelési eszközök helyzete A kerületi iparvállalatok állóeszközeinek bruttó értéke 1969. december 3 i-i állapot szerint több mint 7 milliárd forint értékű. Az állóeszközök állapota, korszerűsége lényegesen befolyásolja, esetenként meg[ __ — - — ■ ^ — e; ^ < 7
