Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.9.a/1)

1966-10-22 / pártértekezlet/3

' -----, w — 1 ^^ 'V ” 1 ' 1 1 ' ^ 9 ' ( - " ' l '

a»*M!WarimYl«AiKWfl»>aí«'K^ mnwm—«■ I

\

az üzem ideológiai feladataira, az emberek gondolkodásánakformálására.

Ehhez tartozik az Írásos agitáció felhasználásának értkelése is.

A Kossuth egy-egy olyan kiadványa, amely aktuális kérdésekkel foglalkozik, bekerül a politikai munka vérkeringésébe. Általában azonban túl sok írásos anyag kerül ki az üzemekhez a Kossuth utján, melyek megvásárlása és feldolgozása problémát jelent.

f./ A legkisebb előrehaladás 4 év alatt a szóbeli, egyéni agitációban történt.

Az a jelszó, hogy "minden párttag agitáljon" még csak a kezdetén tart.

A kommunisták résztvesznek a termelési mozgalmak-ban, kevés kivételtől eltekintve, közöttük nincs probléma. De ez a kissé passzív, szemlélődő magatartás ma nem elég, amikor olyan sokféle hatás éri a dolgozókat és sok kérdésre várnak választ.

Javult 4 év alatt az agitáció irányításnak színvonala is, elsősorban a nagyüzemekben.

Néhány üzemi FVB. /HPS, Duna, Bőripari V./ a határosatokból adódó feladót okkal ' együtt meghatározza a politikai munka tennivalóit is. Ez azonban főleg a nagyvállalatot érintő kérdésekre terjed ki, és nem tartalmazza az egyes termelő területekre lebontott konkrét tennivalót.

Az irányitó muhka az 1964. dec. határozat óta javult, konkrétabb lett. A kér,.

PB. által kiemelt termelési feladatokra: a munkafegyelem megjavítására, a terme.lékenység emelésére, a selejt csökkentésére sok jó helyi kezdeményezes történt az iizmekben. Ezek hozzájárultak az 1965»-ös tervek sikeres teljesítéséhez. Az irányítás színvonalának emelése megmutatkozik aboan is, hogy a szakszervezetet és a KISZ.-t jobban, rendszeresebben bevonják a politikai munkába.

Az előző időszaknál többet tőrödnek a pártszervezetek a propaganda és agitáció

egymásra épitettségével« Egy-egy kérdés^ ami a propaganda munkában felvetődik \ , , széleskörűen magyaráznak, másrészt a pártoktatás keretében igyekeznek a napi

problémákra is választ adni.

Az agitáció szervezeti rendszerének kiépítése terén tehát értünk el eredményeket.

Pozitívan értékelhető, hogy a különböző formákon keresztült a pártszervezetek a dolgozók 5o~6o %-ához rendszeresen eljutnak. Akiket nehezen tudnak megközelíteni: vidékiek, nők, fiatalok.

Nem mondhatjuk azonban, hogy ezek a pozitívumok minden üzemben egyformán megtalálhatók. A pártszervezetek egy része megelékszik azzal, hogy megtartja a vezetőségi üléseket, taggyűléseket, de ezek nem adnak elég felkészítést a politikai munkához a párttagoknak.

Még mindig tapasztalható bizonyos lebecsülés az agitáció iránt: megfoghatatlannak, misztikusnak tartják, sokkal szívesebben foglalkoznak konkrét gazdasági kérdésekkel, -I fia I