Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.8.a/6)
1959-01-16
í » 1 ' £gaJS.W 9nc °YSz° esett a szakmaközi bizottságok szerepéről, ezekről icivarx szülni. 1945-48-ig voltak ilyen bizottságok, azóta szünetel mun- Kajuk. A ozaktanács legutóbbi kongresszusa alkalmával foglalkozott ezzel a kérdéssel és most ismét életre kívánják hivni ezeket a bizottságokat. 1958- szeptemberében a III. kerületben is létrejött ilyen bizottság és akkor úgy állapították meg, hogy feladata a kerületben lakó szakszervezeti tagok politikai jellegű és egyéb problémáival foglalkozni. Ez az álláspont azonban helytelen volt, később megváltozott. iNehany napon belül a kerületi üzembizottsági elnököknél megbízó Ekevéllel^ ellátva megjelennek majd a szakmaközi bizottsági tagok, és ezek a jövőben majd sok kérdésben segítséget tudnak nyújtani. A szakmaközi bizottságok elsősorban olyan esetekben kívánnak segítséget nyújtani, amikor a kerületben lakó, de másutt dolgozó la kó& prob léniáit, kéréseit kell intézni. Elkészítették már az első negyedéves munkatervet. Eddig havonta egyszei volt, a jövőben havonta kétszer lesz bizottsági ülés . A bizottsági tagok között minden iparágból van egy képviselő, ez az üzembizottsági elnök es van egy elnöke a bizottságnak* xxSböigraxxxtocxxxx Minden bizottsági tag mellé kívánnak szervezni 5-6 aktívat, akik e lsősorban mozgékony, aktiv nyugdíjasok lesznek. Tájékoztatásképpen megemlíti, hogy a kerületben 24 ezer dolgozó van es Közülük 19*800 szakszervezeti tag . Ahhoz, hogy a szakmaközi bizottság munkáját jól vegezhesse, a kerületi pártbizottság messzemenő segitsege szükséges. Kéri ezenkívül, hogy a szakmaközi bizottság munkáját a vállalatok üzemi bizottságai és pártszervezetei is támogassák. Feher Jg;tván^etMegdöbbentette a Molnár elvtárs által említett pártsze-ÍXB9?Seg7 SS?17®?.3 -k0rül0ti PB QS7ik fogja követett el. Ez a magatar* ua_a vezetett aztan oda, hogy megrágalmazott egyes elvtársakat és ez a megrovást vonta maga után. Akkor, amikor harcot folytatunk a pértegymeSenégedheto, hogy valaki ne merjen .nyíltan, a fórumon beszelni „o megmondani azt, hogy mi faj neld vagy mit nem lát jónak. E- helyett egy olyan módszerhez folyamodott, amely ugyan a szervezeti szabályzat szerint megengedett forma, de visszatetsző, amikor egy kerü-ÍÍa ?KríS!£rvo?0t 0Syik taSűa csinálja ezt. Természetesen, azután is ^ fordulhatott volna fols8bb tervekhez, ha itt nem talált volna megnyomtato elintézésre. Foglalkozni kiván még a Molnár elvtárs által mondottakkal kapcsolatban a Területi munkával, elsősorban a sejt—munka visszaesésével. A sejtek elvegeztek egy nagy munkát és most bizonyos mértékig leálltak, de nem teljesen. Folyik munka, nem a kívánt mértékben. Ennek okát abban lát? ja, hogy a központi parthatározatok végrehajtását nem kellően ellan-U71mÍ párböizottságok elküldték ugyan a párttagságot körzeti munkára, de egyet len pártbizottság sem kérdezte meg az elvtársa- Kát, hogy reszt is vettek-e ebben a munkában és a körzetet sem kérdeztek meg effelő! Az /ó körzetükbe kb. 800 elvtársat irányítottak, de közülük talán 300 végzett el kisebb-nagyobb feladatokat. Javasolja, pgy^a jovőben a Központi Bizottság ilyen értelmű határozatát a z iizemi pártbizottságok jobban tartsák szem előtt és végrehajtását ellenőmÍi- ó balar\a jövőben megvalósítható is lesz, mert említette Molnár elvtars, hogy a körzeti pótmunkával többet fognak törődni,” amit nagy örömmel vesznek, ' 6
