Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.8.a/6)
1959-01-16
i Iliin inamnan 'Mmmimmmrprjriwrm&vmtt 'b * 0 . » - 6 - I Másik kérdés a rágalmazók nagy tömege. A területi munka során sok eset• °0n mograga Ima znak egyes elv társ a kát és púrtonkivülieket és sok eset\ p0n kiderül, hogy ezeknek a rágalmaknak semmi alapjuk sincs. Kérése, h°gy a jovoben az ilyen esetekre vonatkozó határozatot is mélyebben érelme zve alkalmazzák és vonják felelősségre az ilyen rágalmazókat. ozukseges az őszinteségről is beszélni, mert tapasztalható, hogy sok ember nem egyformán viselkedik odahazy az üzemben vagy a villamoson. Egy kommunistának mindenütt kommunistának kell lennie. Ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy őszintén, kommunista módjára legyünk tagjai a p ur tíii 3 te# Helyesnek tartaná, ha a kerületi pártvezető elvtársak lemennének többször a körzetekbe, beszélgetnének egyszerűbb emberekkel, nemcsak miniry -BSy í, vez7töség tagjaival és természetesen ugyanígy ken tenniok az üzemekben is. Yendel et.Elmondotta Fehér elvtárs, hogy az üzemi pártszervezetek nem ellenőriztek a párttagság választási munkáját a körzetekben. Ezt /-n nevükben visszautasítja. Az ő pártszervezetük minden küldtek ? ia? ^ í11? csinalt* A körzetek pedig köszönőleveleket Az ü zem-i o ?oz? elvtarsaknak és ezt a párt taggyűlésen felolvasták, azé mi elvtarsak reszt vettek ebben a munkában és kérik most is a munkát. Jó munkájukat a választás eredménye is igazolja. Ha akadt is £?rtelv1;árfS’ ° i nem véSzett munkát, nem lehet általánosítani. . , egye azzal a megái lap itassa 1, hogy a kommunistáknak vagy a ' aktivákna k úgynevezett apró kérdéseket el kell szakítani kéipd^rkrpóftdrLefS;d?s.lesapróbb az öitbzs tehet, amikor a szakszervezet irányítása lényedében még a "hőböUflk" SsSSYSÍ? ÜU UtaS kéKiésb“ mégis Sk, a kommunisták tudták meg-Sgi tagok fcizTOtlm *17’ hof\a szakszervezet vezetői, a pértvezető: td80k közvetlen, 30 kapcsolatot tudjanak kialakítani a dolgozókkal. sé?rttftenn?É?á!oe!\dLTeZésélÍelC kérbé^ben igen lényeges különb- Í«fn\l?Sv??? í'n ?5 előtti es az azóta kialakult módszerek között. lését ne? L? !^e7°’ amit.eszre. k?11 V0Dni, hogy a termelékenység ome- ViQ+. - verik össze az intenzitás emelésével. Meg tudják huzni a SaUTenU ée ésszerűsítéssel, ügyes sűrve^éssfl könnyebbé tudjak tenni a munkát es igy nagyobb termelési eredményeket tudnak el-Helyes lenne, ha az egyes pártvezetőségi tagokat snecializálnnk r>i mutatók összefüggései kérdésének megismerésére és egyéb ’a termeléssel összefüggő kérdésekre. Ugyanis ezek elér bonyolult es sokszor felszínes eredmények megtéveszthetik 7ilxtilf???I^~7- íafb??3!!!1 y0zebé0 derilokratizmusánaK kérdésével kapcso- VX_. f>Q?A fafesn egy példát kivan felhozni. A negyedik nervedév vege felé az a veszély fenyegette a v llalatot, hogy f?eá bizttt illa datokkal nem fog tudni megbirkózni és nem tudja telie.itani a f!ÍÍhÍ ■ szervektől kapott termelési feladatokét reije" ireni a felsőbb ja bizonyult niuf t feladatokat. Elsősorban az appretura munkárészbe éB a8dolgozókP9Í*tttt^r*;I!B.Ui’ elnoke menj®n =z említett üzemssssssoksostsí I
