Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.8.a/6)
1959-01-16
. - 4 _f t > , * I - Ami a szakszervezetnek az említett "karitász" tevékenységét illeti, azt üzeme válogatja, ök elsődleges feladatnak tartják, hogy megfelelő : munkamorált, munkakedvet alakítsanak ki. Ezt sokféleképpen lehet elérni. Sok lehetőség között mog lehet találni mindiga megfelelőt. A szak- i szervezetnek egyik fontos feladata, hogy változtasson a rossz munkakörülményeken, de mindig az adott lehetőségeken belül. Sokszor komoly vitákat folytatnak le a szociális demagógia visszaverése érdekében. Az elmúlt évben egy fiilérr/el sem lépték túl a minisztérium által megadott keretet, még úgy sem, hogy napirenden voltak az összetűzések. Minden szakszervezeti testületben - mühelybizottságokban, bizalmi hálózatban — biztosították a párttagság megfelelő százalékos aranyát, i megadták a feladatokat részükre és ezt a munkát ellenőrzik is. Megalakulnak a szakmaközi bizottságok. Ezek elsősorban jogi vonalon működnek ma jd. El tudja képzelni, hogy hasznosabb tevékenységet is kifejthetnének ezek a bizottságok. Pl. összehívhatná a kommunistákat es ismertetné a jó munkamódszereket, gyakorlatokat. Vagy rendezvényei kulturális megmozdulásai lennének, A párt Politikai Bizottságénak határozatait a SZOT iparági szakszervezetek sajat iparágukra vonatkoztatva határozatok formájában kiadják az üzemek fele. Amennyiben kettős vezetés lenne, ezeket a dolgokat meg kellene beszélni a szakszervezetek elnökségeivel. Ami az ő üzemüket illeti, a szakszervezeti bizottság a pártszervezetet, a vállalatvezetőséget minden munkába bevonja, tanácsaikat elfogadja. Ezzel a módszerrel a pártszervezet és a vállalat vezetés a sajat munkáját is megkönnyíti és szerinte ez a leghelyesebb. Bizalmat előlegeznek a szakszervezeti bizottságnak és utána felelősségre vonhatják, hogyan élt a kapott bizalommal. Egymással dolgoznak, egy közös célért. Ok az üzemi tanácsot egy eleven testületté építették ki. Az üzemi tanács foglalkozott már a legnépszerütlenebb dolgokkal is, például a | bérezés, az alapórabér kérdésével. Hozzá mert nyúlni és le merte venni, ; mert úgy látta, hogy az nem helyes. Az igazgató elfogadta az üzemi tanács javaslatot, mert úgy látta, hogy segítséget nyújt a gazdasági vezetés szamára. József etoj. A szakszervezeti munka általában úgy néz ki az üzemekben 1 ^Goldberger/ mintha az egy jóléti intézmény volna és semmi mással nem is foglalkozna a szakszervezet. Ez a politika-mentesség az ő üzemükben is megmutatkozik. Az ellenforradalom után a szakszervezeti munka eléggé szetzullott, a tagság egy nagy része kivált a munkából. 1957-ben, "mikor a s zakszervezet tagsága ismét növekedett, igyekeztek a mühelybizottsagokat es a bizalmi hálózatot kiépíteni. A hiba ott volt, hogy ► ?Set?eí! °ly??, dolgozók kerültek be egy-egy funkcióba, üzembizottsági tagságba, akik kepesek voltak a feladatok megoldására, Vannak közöttük olyanok is, akik nem is hivei a rendszernek. Tehát azok végzik ezt a munkát, akik elvállalták és nem akik, alkalmasak erre. A pár tvezet őséggel megvitatták, hogy ajkúdnak ezen a helyzeten változa ni. Készítettek egy tervezetet is erre vonatkozóan. Van kb. 30-%-ban olyan parttagok, akik nem végeznek társadalmi munkát. Ezeket vonják be LTMkszerY^eti munkába olyan területeken, ahol sok a hiba. Pl. a hengernyomo műhelyben, ahol nehézségeik vannak. Most az eddigi 16 helyett i ve7?bhfi?fíf0ítSt60t4h?Znak létre, melyek mindegyike egy-egy alapszer.ethez fog tartozni es a partvezetőségek irányíthatják majd őket. ía?2tk elerni» h°sy egy-egy mühelybizottsagon belül a párt vezető ,irányító szerepe érvényesüljön, A I
