Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.8.a/6)
1957-02-24
r_ ■— ~ $ 4T \ ■ -lift marxizmus-len in izmust, népidemokráciánk; alapját. Az egyik * pedagógus elvtárs követelte a politikai folyóirat megindi-i tását. Közölhetem az elv társakkal, hogy a Közp.Vez. is ezen a véleményen van, s már az első példányán dolgoznak is. Sokszor hallom, hogy nemzeti kommuniaaus kell. Ennek a követelései is hasonlók a nemzeti szocializmuséhoz. Hitler is csak ezzel a j el szóval tdott érvényesülni. A budapesti munkástanács, amikor még utaztatta vidékre ügynökét 1 tenette, mert minden kiadását az Egyesült Izzó számláján vezették, most találtunk kb. 1 millió Ft-os hiányt az Izzó könyvelé| sében - az egyik ilyen agitátoruk egy rajzoló vürész volt, aki Kecskeméten a következőképpen mondta: a nemzeti kommunizmus az, hogy ebben az országban nem lesz sem kapitalizmus, sem kommunizmus. Mi ez, ha nem fasizmus, Hitler is a plutokraták és a kommunisták ellen harcolt, s fasianus lett a vége. A szakemberek kérdésé igen komoly Kérdés. Ha szilárd az ország és erős a párt, akkor a szakemberei is becsületesen dolgoznak. Ha bizonytalanság van, nem erős a párt, ha az ellenség meg akarja dönteni a hatalmat, akkor ezek a szak^ emberek meginstognak, sőt igyekeznek biztosítani a nelyüket a következő hatalomban. Azok az emberek, akiket a népidemokrácia felemelt, dédelgetett, akik 2-3 hónapokat alkotóházakban töltöttek, hogy nyugodtan dolgozhassanak, ezek az emberek gyalázták a népidemokráciát. Háj Gyula pl. jól keresett azon, hogy dicsérte Sztálint és Rákosit, s most úgy gondolta, hogy jól fog keresni azzal, hogy ezeket közösen szidta. lV/r úgy látszott, hogy elestünk, de mi talpra álltunk, igaz hogy nem a saját erőnkből, de van nemzetközi | szolidaritás is a világon. Sok szó esett a karhatalomról, úgy látom, hogy itt a kerületben szeretik a karhata lm istákat, Ne bízzák el m gukat azért. Nagyon kell vigyázni erre, mert elkövethetnek hibákat és ez ujabb bajokhoz vezethet. U«gy kell vinni a dolgokat, hogy a nép szeresse, de az ellenség félje őket. Sándor elvtárs felvetette a vöröskereszt kér* t dését. Ehhez még azt teszem hozza, hogy az októberi napokban szerették volna ellenségeink felhasználni a vöröskeresztét arra, hogy ezen kerü&ztül becsempésszék az ellenforradalmárokat az országba. Az Írószövetségben a vizsgálat alkalmával nagymennyiségű vöröskereszt ajándékot találtunk, pl. többek között 65 kg. szemeskávét. Ezen kivül az egyik fiókban találtunk I80.000.- Ftóot, amelynek nem akadt gaz: dája, de a szövetség könyvelésében sem találtuk nyomat. Amikor a kormánybiztos kb. 2 napja tartózkodott már ott, megjelent két alak, akik még nem voltak értesülve a változásról, s közölték hogy a segélyért jöttek. Szépen elmondták, hogy ők az okt. események miatt nem mernek lakásukban lakni, nincsenek sehol bejelentve, nem dolgoznak, s hogy megélhetésük biztosítva legyen, innen kapnak segélyt. Kiderült, nogy milyen célra volt ott az a I80.000.- Ft. Helytelen lenne a személyzeti munka teljes eldobása. Ausztriában pl. a személyi igazolványokat olcsó pénzért vásároljak, nyilván nem múzeumi 1 célokra. Bizonyltja ezt az±qp,hogy a múlt heten 5 ejtőernyőst dobtak le Tatabányán, sajnos csak az ernyőket találták meg. A munkástanácsoknál fokozatosan tapasztalható fejlődés. Tapasztalat sajnos nincs előttüfck. Jugoszláviában ugyan már régebben van munkástanács, de mi már túlhaladtuk őket. Lengyelországban is kb. velünk egyidőben szerveztek mt-t, de nem sokkal utánna értesítettek bennünket, hogy vigyázzunk, mert náluk mindjárt a kezdetben elhibázták. Sok szó esik a 4L\ >
