Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.8.a/6)

1957-02-24

* ; | $ a > • • a"8zocializmus magyar utja'*-ról mostanában. D« senki sem \ tudta eddig még kifejteni, huj/ mi az. Akiket eddig én meg­. kérdeztem, mindenki a jugoszláv módot mondták. Ez ugyanaz a hiba lenne,m;iht ahogy hiba volt a Szovjetuniót utánozni. A szoo. építése minden országban azonos alapokon nyugszik;, pl. a gyárak, bányák, a föld áll amcsi tása, nagyüzemi gaz­dálkodás stb. Helyes munkástanácsot úgy tudok elképzelni, hogy nem csak a pártszervezet képviselője van jelen az ér­tekezleten, hanem úgy, hogy a munkástanács többsége kommu­nista. Lakatos elvtárs említette, hogy a munkásőrségiek 2 héten belül egyenruhája lasz. Erről a Közp.Vez. nem tud semmit, mert egyenlőre nem állunk úgy anyagilag, hogy ezt megtehessük, ha csak a 111.kerület saját maga nem tudja ezt biztosítani, A MÖHOSA—val kapcsolatban egyetértek vele. Kemény elv társnak válaszolva; nálunk is van tudatos revi­­zionixnrasta törekvés. Kommunista internacionáli nincs, te­hát összehívni sem lehet. A szoc. országok között levélvál­tás van. Van olyan vélemény, hogy jó lenne tudományos nem­zetközi folyóiratot kiadni. Mi sem tartjuk elképzelhetőnek, hogy Magyarországon ne legyen ifjúsági szövetségi Lesaiek rész-szervezetek és vannak is, mint pl. a paraszt ifj.sz. de kell lenni egy példát mutató ifjúsági szervezetnek, ha kezdetben kis létszámú lesz is. A pedagógusoknál nem is olyan könnyű a helyzet, hogy csak egyszerűen csereijük le aki nem oda való, ahogy a helyzet stabilizálódifc, úgy ez is javulni fog. IBgyetl an rendszer sem tűri, hogy vezetőit nap-mint nap az iskolák tábláin gyalázzanak. Mi sem fcüré hetjük. Az 1949-51-ban kikerült egyetemisták igen jól el­helyezkedhettek, azonnal még miniszter is lett egy. Azu­­| tán gyökeresen megváltozott a helyzet valóságos kálvária járássá, egyesek részére. Ennek oka az aránytalanul magas beiskolázás volt. A mi diákjaink meg nem értették meg, nogy minél műveltebb az ország, annál jobb az anyagi helyzete is, s bizony ma .még az a helyzet, hogy az érettségizett fiatalok nem szivesen mennek fizikai munkára. Az irók olyan | képet rajzoltak Rákosiról, mint a nép atyjáról, de aki vele dolgozott az utóbbi 7 évben, az tudta, hogy mennyire bizál- Katlan, gyanakvó volt. Nem akarom mondani hogy beteg volt, de ez már betegessé vált nála. Ha egy értekezleten nem né­zett rá valaki állandóan, az mór gyanús volt. Én is gyanús­sá váltam, aki pedig vele együtt ültem a börtönben, s azóta is állandóan együtt dolgoztunk. Ha valaki a hatalom birto­­, kában sem inog meg, mutatja, hogy.'kommunista. Sok elvtarsat ismerek, aki míg nem volt a hatalom a kezében, nemzetközileg is ismert jó kommunista volt, azután pedig a hatalom olyan vonásokat nevelt ki, amelyeket eddig nem ismertek nála pl. Farkas Mihály és Rákosi. A pártban nem volt kollektív veze­tés 2-3 ember döntött országos kérdésekben. Ezek vezettek a hatalommal való visszaéléshez. Ehhez hozzá járult a SzU vezetősége is, mert Rákosi, Gerő és Faikas voltak az egyet­lenek, akikkel szóba álltak, tőlük ismerték a magyarországi helyzetet, ők pedig nem mindig látták tisztán, s igy hely- i telen 'infoimádókat adtak. Nem lehet azonban egyenlősiteni őket az ellenforradalmárokkal, mert kezdetben- igen jól dol­goztak, s előre vitték a szoc. ügyet. Azt sem lehet monda­ni, hogy ami történt az csak az ő hibájuk, az igazság az, hogy az ellenforradalom számára kedvező légkört teremtett, de azok nélkülük is készültek megdönteni népidemokráciánkat. Az a véleményem, hogy az elvtársak nagyjában, egészében jól látják a helyzetet, a párt irányvonalával egyetértenek, AC ■■V ~~ ’ ’ 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom