Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1969-07-10
I * t «. 5 -A felmérés egyik lényeges szempontját képezte a fiatolok és a szocialisto társadalom viszonya. Ez alapvetően jónak Ítélhető meg, de megjelenését tekintve sokféle. A fiatalok túlnyomó többsége együttérez a szocialista társadalom célkitűzéseivel, kisebb rósz-ük pedig tudomásul veszi annak létezését. A szocializmust természetes közegnek érzik, problémáit csak o felszínen érzékelik. Életkorukból adódóan nincs ismeretük oz e-lőző társadalmi rendszerről, ezért az elért eredményeket magától értetődőnek fogjak fel, nem látják a mögöttük rejlő óriási erőfeszítéseket. A nevelőounka eredményeképpen érlelődő hazafiasságukban éppen ezért kevés a szocialista tartalom, fokozottabb mértékben szükséges társadalmunk női problémáihoz közelíteni őket. ! . / Az utóbbi években sokat változott hazánk és a. Szovjetunió, valamint a többi szocialista ország viszonyának megítélése a fiatalok körébc-n^ kevésbé kapcsolódnak ehhez különböző naciona lista nézetek, nem vetődik fel ezzel összefüggésben a nemzeti önállóság kérdése, mint az a multr bán non egyszer történt. Sok fiatal jelzi, hogy nagyobb propagandát kellene biztosítani azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeket az internacionalizmus jegyében a Szovjetunió magára vállal. Pedagógusok és KISZ vezetők egybehangzó véleménye, hoa fiatalok részéről megnyilvánuló nacionalizmus - melynek óle ^ elsősorban Csch-g Szlovákia ós Románia feléyirányul - forrása a család ós az ismeretségi kör. Ezzel szemben ez Árpád gimnázium fiataljai úgy tették fel a kérdést:- "Ha a Szovjetunióbon nincs nemzetiségi probléma, Csehszlovákia és Románia miért nem tudja hasonló módon lerendezni ezt a. gondot?" ~ Non neggyőzödésünk, hogy az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre a fiatalok minden esetben választ kopnak, vagy ha. igen, okkor ez a valasz kielégítő és helyes. ■ ' A majdani hétköznapi munkával érthető módon az ehhez legközelebb ^ állók, o végzős hallgatók foglalkoznak. Ezt igazolja a Műszaki Főiskolából szerzett tapasztalatunk, ahol sok fiatal kíséri figyelemmel a gazdaságirányítás uj*j?£ndszerének tapasztalatait és ezek- ismeretében keresi helyét a napi ópitőmunkában. f Változatlanul lassú a fejlődés üteme a. tanintézetekben a honvédelmi nevelés területén. Jc-lcn pillanatban nem állnak számottevő tapasztalatok rendelkezésre a most bevezetett honvédelmi ismeretek tantárgy hatásáról, de az tény, hogy ©a fiatalok többsége ösztönösen elhessegeti magától a. háború gondolatát. Az alapszervez etek látogatják a Hadtörténeti Múzeumot, ós resztvesznek évente egy alkalommal rz MHSZ által szervezett lőgyakorlaton es járőrversenyen, de nem veszik ezeket komolyon. Változatlanul idegenkednek a. katonai szolgálat teljesítésétől. Tanintézeti szinten gyen- 1 go az MHSZ ós a KISZ toposa lat a, kevés fiatal kapcsolódott be az MHSZ körök munkájába /5 fő/. Az említett nehézségek a hivatásos tisztnek jelentkezők számából is érezhetők. Mig 1967/68-ban 21 fő, oadig jelenleg 14 fő jelentkezett tisztiiskolárc s ezek fele is űzc-ubol. A politikai nevelő munka fontos területe a vallásos világnézet elleni harc. Ennek eredményességét bizonyos fokig gátolja az c- torén tapasz-I BBMBWWMIWMtMMnWMMMB WWMaMWHtfWftlCSgWt. I I
