Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1968-03-07
Válasz: Korcsog elvtárs: A kollektiv szerződésekkel kapcsolatos kérdések nagyrészt azonnal meg lettek válaszolva. De azokra a kérdésekre, amelyeket később adtak be a Szaksz-i Tanácshoz, stb., még a későbbiekben fognak rátérni; eddig még nem volt ilyenre idejük az üzemeknek. Szépvölgyi elvtárs kérdezi, hogy ezt a gazdaságpolitikai elemzést ki készítse el; ebben az anyagban a megfogalmazás szerint a pártszervezetek feladata, hogy e munkához irányelveket adjanak meg a vállalatnál és a szakszervezetben dolgozó kommunisták részére, hogy milyen feladatokat kell bevenni a szerződések elkészítésébe. Maróti elvtársnő kérdésére a tömeg-politikai munkával kapcsolatban; a kollektiv szerződések ezt magukkal hozták, hogy elég széleskörű politikai tevékenységet szükséges végezniük a vállalatok párt- és gazdasági vezetőinek. A hírközlő szerveink is közölték, hogy milyen vitákat, élénkülést váltottak ezek ki. Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy a pártvezetőségek részéről nem merültek fel problémák; - velük is igen sokat kellett foglalkozni és intenziven nevelni őket a kollektiv állásfoglalásra. Tóth elvtársnak, hogy ki volt a gazdája...; Elsősorban a szakszervezet, de mivel a dolgozók és a vállalatvezetéssel együttesen ^ kellett mindezeket- kidolgozni, igy a pártszervezeteknek is bele TM kellett folyniok, hogy hogyan foglaljalak a dolgozók, stb. állást bizonyos kérdésekben. A tájékoztatást a helyi vezetésben és a szakszervezetben dolgozó kommunistákon keresztül kapták meg a párttagok, s nem elsősorban tőlünk, ill. a kerületi PB-t<51, stb. Igény az volt erre vonatkozóan, hogy konkrétabban határozzuk meg a feladatokat, a célt, amelyet el kell érni a kollektiv szerződések elkészítésével. Klavasch elvtársnak, hogy hogyan realizálódik a 2-3 %-os életszínvonal emelkedés; - A tapasztalat az, hogy nem nagyon foglalkoztak e kérdésekkel a kollektiv szerződésekben, - erre nemigen mertek vállalkozni.' Esetenként volt-e feszültség a szakszervezet és a pártszervezetek között; - ilyen tapasztalatunk nem volt, meg volt az összhang az anyag elkészítése során. Ez nem zárja ki, hogy ilyesmire /feszültségre/ nem kerülhet sor - az eddigi tapasztalatok alapján! Erre pedig a pártszervezeteknek fel kell készülniük. Nem látszottak a problémák előre, amikor e szerződéseket elkészi^ tették. Pl. a EKI-ban már gondot jelent, hogy a jutalomszabadság W vagy a hűség jutalom kifizetését egyszerűen nem tudják majd miből eszközölni. Vagy pl. a Téglagyárban a kollektiv szerződés rögzíti, hogy az állásidő után nem fizetnek bért, de azután oda jutottak, hogy ez ellentétes a munka törvénykönyvében foglaltakkal, igy pedig ki kellett fizetniök ezt az összeget. Tehát, megvan a feszültségekre a lehetőség, ezért tartottuk szükségesnek erre a pártszervezetek figyelmét felhívni. Jámb or eÍvtárs: " A válasszal kapcsolatban Szépvölgyi elvtárs kérdésére szeretnék még úgy reagálni, hogy ismertek e kérdések az üzemek gazdasági vezetői előtt, viszont a csoportosításuk jelentősen eltérhet a vállalatok társadalmi szerve"! vezetőinek nézeteitől. Pl. a FNyV-nál a gazdasági vezetők megállapodtak, hogy 1970 után, már nem fizetnek nyereségrészesedést, viszont a vállalat társadalmi szervei más véleménnyel voltak erről. Ezért tartom fontosnak, hogy a pártszervezetek kontrollja alá helyezzék a vállalatoknál a csoportosítások kérdését. 3- 2 -* ^ * ORSZÁGOS LEV ÉLTÁR
