Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1968-05-02
í i I '5: f A‘ szocializmus építésének tudatos vállalása kérdésében helyes lenne megnézni, hogy a szoc. brigádokban, a termelésben, > az anyagtakarékosságban, .stb, hogyan jelentkezik ez. Talán sehol nem olyan fontos e munkának a végzése, mint e területen. Olyan jelzések is vannak, amelyekre igencsak fel kellene figyelnünk. Pl. évek óta jelzik, hogy a szovjet filmeket szinte egyre-másra„megbuktatjuk, - Úgy érzem, hogy ha csak a kommunisták és a szimpatizánsok elhatároznák, hogy minden hónapban legalább csak egy szovjet filmet megnéznek, már az is igen sokat jelentene e probléma megoldása felé. Valahol el kellene kezdenünk az előrelépést e tekintetben is. Igen jól tudom, hogy rendkívül sok munkájuk van az Elvtársaknak az üzemekben is, de ha figyelembe vesszük, hogy éppen a nyugati országok hogyan kapcsolnak rá,hogy éopen ezeken a területeken hogyan igyekeznek lazítani és milyen raffinált módszereket dolgoznak ki, intézményeket létesítenek annak érdekében hol, hogyan tudnak behatolni, s ha mi „rnég azt sem tes’szük meg, hogy a felnőtt-nevelést ilyen irányban igyekezzünk folytatni, ill. fejleszteni, akkor ezzel is megkönnyitjük az ellenségeink dolgát. _ Belátom, hogy nem csak egy kerületet érintő téma, ill. probléma ez, - de addig is, amig a Bp-i és az országos szintű szervek figyelmét fel tudjuk hivni e probléma megoldásának fontosságára , már magunk is tegyünk ennek érdekében valamit. Kérem a VB-ot - amennyiben egyetért vele -, hogy adjon megbízást, ill. felhatalmazást arra, hogy kiséreljü/k meg egy ilyen módszertani anyag kidolgozását a kerületi üzemek részére. i Soltész e.: /PNyV-Pamutkikészitő SzB-titkára/ '"„ Az üzemi kérdésekhez csatlakozva, amelyet Maróti elvtársnő is érintett, hogy teljesebb legyen a kép, hadd mondjak el egy t néhány pozitívumot is - mivel ezek az anyagban nincsenek benne és úgy érzem, hogy az előterjesztésben túlsúlyba kerültek a negatívumok. ^Először is,„hogy vajon a párthatározat óta történt-e valami fejlődés, - felrázta-e az embereket az elmaradás leküzdésére. Azzal, hogy vannak viták és, hogy nem egészen úgy folyik a haza| fias nevelés a gyárban mintáhogy megkívánnánk tőlük, azzal nem kívánok vitatkozni, - azzal sem kívánok vitatkozni, hogy a KISZ és az MHSz ilyen irányú munkája még elég gyenge. /re Ennek azonban van egy olyan -visszavezethető- oka is, hogy maga az anyag igen,/ de a„cime és a párthatározat cime sem igen marad meg még a kommunisták fejében sem. Volt egy olyan időszak, amikor még „a kerület vezetői kijártak a gyárakba és akkor a határozat cimét említették a Dobos és az Égető elvtársak, akkor arra nemigen emlékeztek a vezetőség tagjai sem, de amikor el kezdték mondani, hogy miről szólt az a határozat, akkor már mondták is hogyan és mint foglalkoztak a témával. Az ifjúság hazafias nevelésének kérdésében a szokásos nemzedéki vita is felmerült, hogy ha valahol megbírálják az egyes közösséget, akkor mindenki azzal foglalkozik, hogy ez a mi ifjúságunk!!! stb. De pl. a történelem szemléletéről szóló fejtegetéseket magam is hallgattam és akkor a sajtóban, stb. felvetették, hogy évek óta , zavarja az ifjúság nevelését e kérdés végleges lerendezettségének hiánya. Ezenkívül riporterekre bizzák az e kérdéssel való foglalkozást, akik még egy kissé színeznek is és a végén úgy néz ki, ^ mintha az egész magyar történelmet megint szinte át akarnánk 0 irni. Ezzel a történész vitával kapcsolatban pl. olyanokat mond& tak, mintha az Árpád nem is lett volna jogosult arra, hogy ő legyen a honfoglaló fejedelem, hanem Koppanynak kellett volna ^2/ lennie a fejedelemnek, stb. és az egész Árpád házi vezetést meg ® akarnák másítani. _ 7 • G _______________________ . J
