Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1966-02-04
*nam0asmnemuema wt.. I I a \ . ■ -15 -ösztönzés, beruházások, stb# tekintetében a várható évben, 5*"10 éves periódusában. A vállalatnak tudnia kell, mivel számolhat, nem lehet csak évenként megkapni e'számokat, mert ez kizárja a vállalat hosszú távra való gondolkozását. A vállalati döntések minden eddiginél nagyobb fontosságúak lesznek, hiszen egészen más jellegű kérdésekben kell döntenie, mint ma. Nagyobb kockázattal, felelősséggel fog járni a vállalatok tevékenysége és ez a nagyobb kockázat es felelősség talán egy előlegezett, eddiginél is nagyobb bizalmat takar. Ezzel a bizalommal még az időközben adott válaszokkal együtt sem látja összhangban az ilyen felü?yeí? bizofct®ág létrehozását. Ezek talán azon ellenőri szervek helyett fognak ellenőrizni, amelyek ma olyan szép számban vannak, vagy talán azökon túlmenően. Mert jelentkezik olyan tendencia, hogy a tervmutatókat gyártók átalakulnak ellenőrökké és ha három tervmutató csökken, de az ellenőr szaporodik, akkor nem lesz jobh. Ezzel kapcsolatban szeretne tudni a felügyelő bizottságokról. a Hogy fontos a gazdaságirányítás reformját gyakorlatiasan előkészíteni. A gyakorlatias előkészítéshez ^ ÍÍÍSífik ft 0ddlgi "fejtágítók", valamint a sajtóban megjelent cikkek, vitacikkek is. E cikkekben igen nagy kérdések szereplenk, mint pl. az értéktörvény szerepe és hatása, érvényesülése, a piac szabá- Í?o?í*?z??0p!» fz árképzés módszerei, stb. Ezek a dolgozók széles körétől kissé távolesőek. Van az uj mechanizmussal kapcsolatban sok 2Íyfi? , amfi a dolgozókat személy szerint, egyénileg is érdekli }^Afives fi •••Jt. A következő időkben ezekről is kellene fiíüfi fifi* fi”?0}”* kellene pl. a dolgozók gondolkodását arra, hogy a társadalmi juttatások jelentős mósze helyére a közvet— lépnek. Vagy: az egyéni teljesítmények mellett a bérezés alapja, az eddig ismert elvektől eltérően, nem kizárólag az egyén által végzett munka arányában, hanem csak részben ennek függvényében ak® fi” a vállalati kollektíva egészének eredményes munkája függvényében fog majd mozogni. Vagy* a vállalati önállóság ós a gyáa ? nei? osfzefcévesztendŐ fogalmak. Ebből sok probléma adovxa?t.hiszií kis vállalat. Az önállóság sokszor hangoztatott kérdés, holott a vállalat minél jobbato él és fog majd élni az uj mechanizmus adta lehetőségekkel; ez annál több korlátot ré e?főiabLíóT’fi?1 párak vonatkozásában. Ezt tudomásul kell venni, tw «A?fi fi kell? a közhiedelem pedig ezzel ellentétes irányú. szeles korben közérdeklődésre számot tartó kérdésekre is ki kell térni ezeknek az előkészitő vitacikkeknek a során. Róth et.t/BAnyáazati Kutató./ J«?eaberi határozata feladatként irta elő az adminisztráció, az adminisztratív létszám csökkentését, amely nálunk is arányfiAT’fnufi meSnoV0k©dett. Ezt eddig nem sikerült elérni, azonban úgy fi aiÍa gy a5L^ gazdasági mechanizmus során - amikor a vállalatok SaZfiS ?áhatnak és érdekük lesz az improduktív munkaerő csökkentése, a produktívak javára - etekintetben lehet eredífyft i fi Figyelembe véve a vállalatok jelenlegi adminisztra fi * jelenfcőf0n lehet csökkenteni és a vállalatok ezt a fi1fikkentésj a reform után spontán fogják végrehajtani, miután ecy sor tervezési, statisztikai, stb. munka megszűnik. miucan egy A 4lta^ában egy "startról" indulnak, de előreláthatóan i8? fi fi után jelentős differenciálódás fog bekövetkezni. Lesznek vál H fifiely!k dobban funkcionálnak a többieknéltolit adSiínl zók is jobban tudnak keresni. Nem tudja, nem fog-e ez a munkaerőre bizonyos elszivó Hatást gyakorolni. Ez lehetővé teszi t “SbbS ,______________________________________46 7 I
