Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1966-02-04
f rendelkező vállalatokra* Káros lesz-e ez, vagy hasznos. > A szakember, szakmunkás-képzés a jövőben hogyan fog történni, minek alapján fogják a jövőőben e tevékenységet folytatni. I Sásdi et.* /PNYV Textilfestőgyár./ A tervutasítások helyett a tervezés más módszere valósul meg. Erre az anyag is utal, ami egyértelművé teszi, hogy az eddigi rendszer helyébe a vállalatok nagyobb mérvű önállósága lép. Erre utal az irányelvek néhány pontja is* A jövőben az OT vagy a szakminisztérium által megszabott tervek helyett a vállalat maga készíti el saját terve, it, a felmerülő bel- és külföldi piaci igények figyelembe vételével, a legjövedelmezőbb módon* Felveti az anyag azt is, hogy a vállalatok terveznek és ez azt jelenti, hogy a vállalat vezetői, egyszemélyi vezető igazgatója, a vállalat vezető kollektívája kockázatot kell, hogy vállaljon a megszabott feladatokért, bár a népgazdaság egészére a kockázatvállalás nem szűnik meg, de visszahárul a vállalatokra* Felvetődött a gondolat, hogy a vállalat és a gyáregységek fogalma össze nem tévesztendő, tisztázandó* A vállalat önállósága azt fogja r\ jelenteni, hogy nagyobb hatáskör hárul a központi vállalatra, szemben a jelenlegi gyáregységekkel rendelkező vállalatokkal. Olyan vállalatnál, mint a Panyova - 26 ezer ember, 10 gyáregység - ez a mechanizmus a gyáregységeknél hogyan érvényesül majd. A gyáregységeknek ebben az értelemben nihcs módja és lehetősége részt venni a tervek kialakításában, a leggazdaságosabb módok megválasztásában, hanem a gyáregység egyszemélyi felelős vezetőjére az a feladat hárul, hogy a központ éltó tál megszabott és kiadott feladatokat maradéktalanul végrehajtsa. Ez esetben hogyan érvényesül a gyáregységnek a jövedelmezőség vagy gazdaságosság érdekében kifejtett tevékenysége, ha nagyvállalati érdekből egy gyár olyan feladatokat kapott, amelyek nem teszik rentábilissá az adott időszakban más gyáregységekkel szemben, amelyek más feladatokat kaptak, esetleg jövedelmezőbbeket. Hogyan lehet felelősségre vonni a gyár felelős vezetőjét, hogyan történik a nyereség elosztása azokközött a gyáregységek között, amelyek jobban vagy rosszabbul hajtották végre a feladatokat. Amennyiben a nagyvállalat és minden gyárrá egysége jól dolgozik, úgy nincs baj. Akkor van probléma, ha a nagyvállalat a kockázatnak nem tudott teljes egészében eleget tenni, tehát ja rizikóból hátrány származott a nagyvállalatra, ugyanakkor a 7 nagyvállalaton belül a gyáregység vagy egységek hiánytalanul ellátták a kapott feladatokat* Ez esetben ezek a gyáregységek hogyan részesülnek az uj mechanizmusban a nyereségből és hogyan érvényesül ezeknél a bérmechanizmusból adódó egyéb dolog, mint pl. a gyár igazgatója 75, y az egyéb vezetők 80 százalékban kapnak fix bért, stb. Mennyiben tud a gyáregység vezetője ráhatni arra, hogy eredményesen működjön éa ennek hatása hogyan realizálódik. Ratulovszky; et.i /Csillaghegyi Lenárugyár./ A piac szabályozó szerepe a reform következtében előreláthatóan versenyt indit a vállalatok között. A vállalatok már ma is olyan terheket cipelnek magukkal, mint azok a dolgozók, akiket szociális szempontok figyelembe vételével a vállalatok ma is foglalkoztatnak ós komoly gondokat jelentenek. Tömegét tekintve, az ilyen dolgozók száma nem kevés. Vajon gondol-e a párt és a kormányzat arra, hogy etekintetben valamiféle megoldást találjanak, mert a versenyben ezektől bizonyára meg akarnak szabadulni a vállalatok ós ez különböző feszültségeket idézhet elő a gazdasági ós a szakszervezeti, társadalmi szervek között. 47 . © ~1'6 -
