Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1966-02-04
^ 1 A jelenlegi jogszabályok egész rendszerén alapvető változtatásokat kell végrehajtani, hogy ezek a jogszabályok idomuljanak az uj gazdasági mechanizmushoz. Erre vonatkozóan is történtek intézkedések, de ennek is a legelején vannak. Felmerült a kérdések között, hogy az anyag homályosan utal a szervezeti kérdésekre, továbbá hogyan lehet a minisztériumra rábízni a reform kidolgozását, amely ezzel a saját sirját ássa meg* Az anyag nem véletlenül homályos etekintetben. Minden politikának - és erre Lenin elvtárs hivta fel a figyelmet, aki pedig nem volt hive a kompromisszumoknak -egyik fő oldala az, hogy értelmes kompromisszumokat tud tenni, amelyek nem áldozzák fel az elvet, előrevisznek. Itt valóban van egy nagy ellentmondás, amit megoldani másképpen. mint értelmes kompromisszummal, nem lehet. Az ellentmondás abban áll, hogy az uj gazdasági mechanizmus jó működéséhez hozzátartozik a népgazdasági irányítás központi szervezetének nagymértékben való átalakítása* Szervezeti téren azonban nem szabad zűrzavart teremteni és biztosítani kell ezeknek a központi irányitó szerveknek a közreműködését az uj gazdasági mechanizmus kialakításának folyamatában, Világos, hogy e két dolog ellentmond egymásnak, de ebré tafi fifi y£eb?ea ne? lehet más álláspontra helyezkedni, mint amit említett. Nyilvánvaló, hogy később komoly szervezeti átalakításra is szükség lesz, de egyelőre annyit kell megcsinálni, hogy az uj mechanizmus működőképes legyen. A felügyelő bizottságokról már beszélt. Az, hogy ennek a bizottságnak milyen legyen a funkciója, a jellege, hatásköre, összetétele - ez egyelőre elénk vita tárgyát képezi. Egyelőre egy olyan variáns van előtérben, hogy ez a bizottság a vállalati munka értékelésének a ?Zfir!!*ieF?n, ^elyben vegyenek részt a vállalat bizonyos megválasztott dolgozói, külső független szakemberek és a vállalat felett §yak0?lG minisztérium küldöttei. iHÉáddcmiástx^egkm® 0°gkóre nincs. A vállalat munkájáról szóttatnak minden olyan helyre, ahová indokolt, felolvasnák a vállalat dolgozol előtt. stb. Véleménye szerint ilyen felügyelő bizottságnak nagy jelentősége lenne. Néhány probléma merült fel a központi tervezés és irányítás köréből. A maga részéről nem fűz komoly reményeket ahhoz, hogy 1966-ban a ■ központi utasítás a tervmutatók számának csökkentésit £& irta elő. f fflfifoíon lapuló gazdaságirányítási rendszernek a belső Aa?fio1 * hoF ^ezán nem lehet lecsökkenteni a tervutasítások számát, mert ha hármat kidobunk, jön helyette négy. ÍÍFfifi !^Halafc nincs piaci körülmények közé helyezve, ha nincs az anyagi érdekeltsége beszabályozva úgy, hogy önmagában vl~ i fi népgazdasági terv megvalósításának irányába, akkor ennek a vállalatnak utasításokat kell adni, mert ha nem adnak, esetleg a erdekek ellenében fog cselekedni. És ha az anyagot egy más vállalat termeli, akkor azt a másik vállalato kell utasítani. Í5 megvan a maSa logikája, más, mint annak az uj rendszernek, amit meg akarnak valósítani. különös volt Bogdán elvtárs felszólalása, fi f°6ja 'tudni az MMG, mit is kell termelnie. Azt felelheti, hogy azt a tervtől nem kapja meg - legfeljebb utalás lesz, futniíelÜ} a műszeriparnak igy vagy úgy kell felí-áífiif* £ mu®pripari vállalat abban a kényelmetlen - vagy sfiiát^reéfc •fi-fiíih0sy sa3átmagának kell elkészítenie a sajat tervét, kiindulva abból, amit eddig termelt, felmérve a vevők ha iól i!mfirtaSZk?dVa-!aAnép?fizdasási terv nagy sz^maira, stb. És a V41tOZás4t' 10 le82 M T 1 /- 10 -
