Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1966-02-04
rá 1 * f * A népgazdasági érdek az a népgazdasági optimum* Hogy az mennyi, arra választ nem lehat adni* Bizonyos kirívó esetekben meg tudják mondani, hogy a vállalat cselekedete szemben áll a népgazdaság érdekeivel# Nem tudják, hol a népgazdasági optimum* Egész eddigi tervezési tapasztalatunk azt mutatta, hogy nagyon sokszor hitték a központi tervező szervek, hogy ilyen vagy olyan termelési elosztás - fejlesztés, beruházás, stb* - kiadják a népgazdasági optimumot és ezt előírta a tervben, de ez messze elmaradt az optimumtól* Nem tudják, hol a népgazdasági optimum és ez is egyik oka annak, hogy az egyik fajta tervgazdálkodásról át kell térni egy másikra* Ha jól tudná a központi tervező szerv, hogy hol a népgazdasági optimum, nem lenne ok letérni erről a tervgazdálkodási rendszerről* Teljesen jogos volt az a felszólalás, hogy a jelenlegi rendszer helyébe ne lépjen egy olyan rendszer, amelyben a vállalatok munkáját a bank fogja irányítani részletekbe menően* A banknak nem lehet ilyen szerepe* Az uj rendszerben nagyon megnő a központi bankrendszer szerepe, de az nem azt jelenti, hogy a vállalatoknak ilyen utasításokat adhat, vagy hogy a hiteleket csak úgy nyújthatja, hogy azon keresztül kicsinyesen beavatkozzék a vállalatok munkájába* A bank hitelt fog nyújtani az uj rendszerben ós vigyáz arra, hogy an- 7 nak nyújtson hitelt, akinél biztosított, hogy azt vissza is fogda fizetni* A beruházások központi irányítása úgy merült fel, hogy a textiliparnak szüksége van papírra; de hogy papír legyen, a papírgyáraknak beruházásokra van szüksége* Egy piaci gazdálkodásban, ha valamilyen termék iránt nagy a kereslet, akkor annak magas az ára, ha magas az ára, a terméket rentábilisán termeli, ha nagy rentabilitás, akkor ott sok beruházás történik, vagy a vállalat saját eszközeiből, Vagy bankhitelből, mert a bankhitel is odaáramlik, ahol nagy a rentabilitás* és akkor lesz papir* A szocialista gazdaság fölényének az egyik legfontosabb eleme a kapitalizmus felett éppen az, hogy központilag tudja irányítani a beruházásokat és erről nem mondhat le semmilyen szocialista gazdaság, ez a tervgazdaság lényeges része* Itt is óvakodni kell azonban, hogy ez milyen legyen. Eddig megpróbáltuk a beruházások hovétótelót szigorúba központilag megszabni, részletekbe menően megszabni. Az eredmény nagyon rossz. A beruházások gazdasági hatékonysága az elmúlt 6-7 évben állandóan romló tendenciájú össz-népgazdasági vonatkozásban. Tehát a beruházásokat r\ ugyan központilag irányítani kell, de nem szabad ilyen részletekbe menően központilag irányítani, mert az rossz. Az uj gazdasági mechanizmus a beruházások központi irányítását sokkal rugalmasabban kivánja megoldani* Először is meglehetősen nagy vállalati önállóságot akar biztosítani a■beruházások terén is. Ez alatt azt értik, ^c^Háció kb, 50-60 százalékát otthagynák a vállalatoknál, ebből szabadon ruházhat be. Másodszor, a vállalatnak lesz nyerésé§0* 6azűasági mechanizmus életbelépésekor még nem túl sok. fejleszthet, beruházhat szabadon, megkötöttség né"c91‘fgy^észt megnövekedne a vállalati önállóság a saját eszközökkel való beruházás tekintetében* véglet az volna, hogy a legnagyobb jelentőségű nagy létesítmények. uj nagy vállalatok; azok továbbra is a költségvetésből kerülnének finanszírozásra* E két véglet között helyezkedne el középső szféraként a hitelből történő vállalati beruházás, ahol a Íí2°!il<kjéByJfc^s abból állna, hogy a népgazdasági terv a barnk számba előírja, hogy mely iparágakat, mely célokat részesítsen a bank hitelnyújtással előnyben. Ezen belül is az a vállalat kapja a hitelt amelyik vállalja a feltételeket, amelyik kedvezőbb fizetési lehető- * fi” számára. Tehát e rendszerben a beruházások áramlása központilag kézben tartott és irányított, másrészt a vállalatoknak nagy szerepük lesz a beruházási döntésekben. f ! -11«