Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1966-02-24
rá . - 7 -Van egy bevezető rész/ és utána az anyag megállapítja a hiányosságokat es rögzíti a tennivalókat. A feladati rész, azért nincsen kimunkálva, mert már vannak erre határozatok, nem akarunk külön határozat megvalósításával foglalkozni. Ezért bizonyos fokig hiányos. A jelehtést 'egy kicsit a kritikai oldaláról közelitjük meg, ezért negatívnak hat. Az anyagban leírtaktól van jobbak és rosszabbak is . De megpróbáljuk feloldani a kategorikus fogalmazást, úgy, hogy közben ne tűnjön el a "rossz. Kérem, hogy a VB a jelentést fogadja el és a változtatásokról a legközelebbi VB-ülésen tájékoztatjuk az elvtársakat, iro 2./ napirend. Kérdések. Tóth elvtárs: Mi az akadálya a kommunista erkölcs tanításának? Stadinger elvtárs: A 6. oldal alján tájékoztatót ad az anyag arról, hogy kialakult egy marxista-leniniota gondolkodású rész a tantestüle,ré tekben, Melyik resze ez a pedagógusoknak? j I • Jég elvtárs: A 6. oldalon található, hogy a kommunista erkölcsre nevelést„gátolják a személyi kultusz idején elkövetett hibák. Már lo éve túl vagyunk ezen, ezzel magyarázni egy kicsit túlzás. Bihari elvtárs: A 6. oldalon az utolsó bekezdésben utal az anyag arra, nogy kialakult egy marxista-leninista gondolkodású rész a tantestületekben. Személy szerint tudják-e, hogy kik tartoznak az egyik részbe# és kik a másikba? Válasz: Szittya elvtársnő: Tóth elvtárs kérdésére vála,szólva, a pedagógusok úgy képzelik, hogy jó volna egy kidolgozott erkölcs tankönyv, amelynek alapján taníthatnák a kommunista erkölcsöt. Pl. a Bláthy Technikumban elhatározták, hogy a VIII. kongrsszus határozatát fel fogják dolgozni és ennek alapján fogják e munkájukat végezni. De egy egységesen kidolgozott tankönyvre lenne szükség, melynek alapján mindenütt egyformán tanitanák a kommunista erkölcsöt. 7 Stadinger elvtársnak válaszolva;minden testületben van egy rész, akik még nem szabadultak meg a vallási nézetektől. Ez nem egyforma mértékű. Ahol jobb a„„pártsze.rvezet, ott több marxista gondolkodású pedagógus rész van. Főként az idősebb pedagógusokra vonatkozik a vallásosság. De az „idősebbek között is van, akik nagyon sokat fejlődtek és ezáltal előbbre jutottak e területen. ’ Hozzákapcsolva„Bihari et. kérdéséhez mindenütt tudják, hogy kik tartoznak az egyik részbe és kik a másikba. A„kommunista erkölcsre való nevelés és a személyi kultusz kérdését Vég elvtárs vetette fel. Több pártonkivüli pedagógus részéről hangzott el; "Azt is megmeritek mondani, hogy a ti isteneitek mit csináltak", mivel a személyi kultusz éveiben embereket félistennek tekintettünk. Nem„lehet azt mondani, hogy lo éve utána vagyunk a személyi kultusz hibáinak felszámolása után. Kommunisták is vetették fel pl. a Bláthy Technikumban, hogy a"kommunista erkölcsöt nem tudjuk eléggé a tanulók elé állitani, a személyi kultusz éveiben elkövetett hibák miatt". /4—5„testület volt, ahol igy nyilatkozott meg egy-két ember/. A kommunis ták nagyon keményen szálltak vitába az ilyen nézetekkel szemben. Tapasztalható volt,„hogy a testületek többségében nemcsak a párttagok szálltak szembe a„téves .nézetekkel, hanem igen sok pártonkivüli is. De volt, ahol elzárkóztak és nem szóltak hozzá a témához. Fokozni kellene„a pedagógusok ideolggiai továbbképzését. Meg kellene nézni, hogy az állami ideológiai továbbképzés megoldja-e a problémákat.; A marxista képzés legmagasabb szintbe az ML egyetem, ugyanakkor nem kap4 ja meg azt a megbecsülést amit megérdemel az alsótagozatos nevelő, aki i elvégzi ezt, nem ad számára megfelelő képesítést. ■........ AO J i ■ * j M *
