Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1965-01-28
rá ■ ? ' 'wBi I } ’ - 2 -Hozzászólások: K: a múltkori átolvasás után változott az anya*. Hozzászólásomban most bizonyos mérték!/ befolyásolva érzem ma4m mivel nálunk a Csh-i Lenárugyárban tegnap zajlott le a szakszervezeti választás. Az anyagban találkozunk olyan megállapítással, ho-’v a ^pártszervezet milyen segítséget ad a szakszervezetnek. Nálunk a partszervezet részéről nyújtandó kellő segítségadás hiánya miatt, hosszú evek után gyengeség mutatkozik a szakszervezeti munkában. 1 í3ar az anyagba gyári szakszervezeti munkát nem elemezte konkrétan. de viszont rávilágít arra, hogy a kommunisták több sesitséeet adjanak a^szakszervezetben dolgozo kommunistáknak és a szakszervezeti aktivak részére. Itt gondolok elsősorban azokra az elvtársakra, akik mint választott szervek a szakszervezetben dolgoznak, másrészt azokra, akik a szakszervezet más területein hajtják végre a párt hatá^ rozatat. Ez vonatkozik a felsőbb szakszervezeti szerveknél dolgozó kommunisták magatartására is. Valahogy úgy tekintik a felsőbb szakszervezeti szervek, hogy csak az üzemekben dolgozó kommunisták feladata volna a szakszervezeti munka segítése. .áraikor ilyen jelentős választ fis van, az elvégzett munkák eredményének értekelese során, kimutatható, hogy a szakszervezetben dolgozó kommunisták jo vagy rossz munkát vegeztek0 Persze eredményeket gyakran fel lehet mutatni, ilyen eredmények jelentkeznek pl. a munkára veiseny—vállalásoknál» Ezeknél azonsán mindig summában jönnek ki az eredmények es nem a teljes valóságot mutatják. Találkozni ezzel, amikor a szakszervezet a taglétszámot értékeli, megmutatkozik, hosy csökkenés áll fenn és ilyen irányú tendenciákat nem elemez. Véleményem^ az, ha olyan támogatásra gondolnak az elvtársak, hogy csak beszámoltatni a szakszervezeti vezetőket a végzett munkáról, - az keves. Főleg a politikai munka irányában kell/segitséget adni. A szakszervezetben tömörült pártonkivüliek magatartása rendkívül fontos. Nem tudom, hogy eléggé felmérte-e a pártszervezet, hogy a szakszervezetben, ahol jelentős a pártonkivüliek száma és azok munkaverseny-vállalással támogatják rendszerünket, hogy politikailag is úgy támogatnak-e bennünket, és jó-e az a politikai munka, amit folytatnak. Ilyen vonatk ozásban találkoztam olyan jelenséggel, amellyel kapcsolatban nem mutatkozik meg a politikai-nevelő munka, nem lehetett érezni a kommunisták segitő munkáját, azt hogy a legközvetlenebbül támogatják a szakszervezetet. Pedig a pártszervezet képviselteti magát^az>zB-ülésen, a szakszervezet vezetői szintén ott vonnak a különböző pártfórumok rendezvényein, a szakszervezetben dolgozó kommunisták is^tájékoztatást kapnak. Úgy néz ki, mintha formális volna ez az egész dolog. Amikor a gyakorlati végrehajtásra kerül a sor, hogy politikai tartalommal megtudja tölteni a szakszervezeti munkát, akkor az nem jelentkezik. Nálunk a szakszervezeti választásokkal kapcsolatban megállapodtunk abban, hogy jelölünk egy elvtársat, aki párttag, régen~dolgozik az üzemben és ezzel is növelni fogjuk a párt népszerűségét. Azonban nem kaptuk meg a kellő támogatást a pártonkivüliek részéről, ennek végrehajtására. Sőt a kommunisták sem szólaltak fel, hogy ezt az elvtársat miért javasolnák. De felszólaltak pártonkivüliek olyanok mellett, akit mi mint szakszervezeti vezetőt nem vettünk számításba. Volt olyan tapasztalat, hogy különösebben nem tárgyalták meg a szakszervezeti választás jelentőségét, nem népszerűsítették a jelölteket, akiket a párt javasolt. Attól tartok, hosy ezekkel a problémákkal i_______________________________________k ^
