Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1964-02-13
V~6fíh elvtárs az a tapasztalatom, hogy a fiatal értelmiségiek nem kapcso» lódnak oe úgy a társadalmi munkába mint ahogy azt elvárnánk tő]ük. A hatását a KISZ-mozgalomnak, a közösségi szellemre való nevelését ott fa mérjük le, amikor kikerülnek az életbe, az üzembekbe dolgozni. Az is;volakból kikerült ...iatalok körében altalanos passzivitás mutatkozik a mozgalmi munkában - vidéken és Budapesten egvaránt - nem vállalnak semmiféle társadalmi feladatot. Elsősorban a mozgalmi Leveles „alapjaik az úttörő es a KISZ—szervezet rokja el. E nevelés hatásfokát az iskolákból kikerült fiatalokon tudjuk lemérni. Nem találják meg azt a kapcsolatot, hogy átvennék az oktatásban, nevelésben rájuk szabott feladatot, hogy egy-egy előadást tartanának, akár szakmai vonalon, vagy politikai vonalon. Heg kellene próbálni lemérni, hogy az iskolából kikerülő fiatalok mit visznek magukkal, amit a KISZ számukra utravalónak adott az életbe. jíatulovszki elvtárs az oktatói munka egyik szerves része a rossz/ eredmény nyel tanuló gyerekekkel való foglalkozás. Mert hiszen a szocialista" embertípust csak úgy tudjuk elképzelni, hogy a tanulás, a tudás vele együtt jár. E területen alaposabb munkát kell végezni. A közösségi ^ szellem kiépítése, a jó tanulmányi eredmény elérése a fő feladat. Éhnek erdekeben hogyan segítik elő, milyen módszerekkel az elrna radt gyenge tanulok jobb tanulmányi eredményeit. Ennek igen nagy fontosságot kell tulajdonítani es érdemes volna ezzel a kérdéssel kiemelten foglalkozni. fiárs az "Úttörő expedíció a jövőbe" mozgalomnál lévő magas szám azt jelenti, hogy megértették a pajtások ennek jelentőségét. S ez a mozgalom nem„akar uj feladatot állítani az úttörők elé, hanem a feladatokat normális légkörben valósítja meg. Ezen belül az egyik pontja "hogy ne legyen bukott „tanuló az Örsben" segiti az iskolai tanulást, a jobb eredmények elérését. A félévié redményeknél a mozgalomnak már erezhetove vált „a hatása. A pajtások egymást is felelőssé tették a rosszabb jegyekért, ezert a közösségi érzést is igen erősen növelte, s ezáltal javultak„a féléi i eredmények is. Mivel ez egy egész évre szolo feladat, valószínűnek tartom, hogy az év végére igen minimálisra t ^ v csökken a bukott tanulok szama, és az úttörők tanulmányi összeredmé-7V- xs jelentősen javulni fog. A mi pártszervezetünk is segiti oz iskolai közössegek munkáját. A munkát felosztjuk a párttagok között. an aki azt kapta feladatul, hogy az ifi vezetőkkel foglalkozzon, egy másik a táborozás ügyét tartja szem előtt. Volt olyan megbeszélés, ahol kiértékeltük a KISZ és úttörő-szervezetek munkáját, j£,az\ eddigi tapasztalatokat fafelhasználva a további munkák feenetét határoztuk meg. l A fa pedagógusok köreben is vitatott téma, hogy jó, vagy nem jó, hogy F mindenki úttörő. Altalában„„a „pedagógusoknak az a véleményük, hogy" jó, mert igy sokkal több lehetőség van arra, hogy a rosszabb magatartásu gyerekek szervezett keretek között nevelődjenek. Szex*vezett kereteken belül„a fa nevelőhatás sokkol jobban érvényesül. Erre számtalan sok példa is adódik. Tehát helyes, hogy ilyen magas arányú a szervezettség. A» Igaz„at adok annak az elvtársnak, aki azt mondta, hogy ne sokat értekezzünk az anyaggal kapcsolatban. A KISZ-VB már megtárgyalta, az úttörő elnökség szintén, inkább magasabb szinten, elvi sikon értékeljek az anyagot. Azt azonban szükségesnek tartom, hogy a pedagógusok- I kai beszeljek át és legalább csapatvezetői ülésen tárgyalják meg,. Szükséges, hogy minden pedagógus ismerje, mert meghatározza helyét a partnak, a KISZ-nek, az úttörő-mozgalomnak és minden olyan tényezőnek, aki xelelos az „iskolai közösség munkájában elért eredményekért. Igen elgondolkoztató jelenség, - amit az egyik ; elvtárs felvetett - horrv a fiatalok,^kikerülve az életbe, nem elég aktivak. Mi is találkozunk ilyen problémával. Vajon mi az oka annak, hogy az iskolai életben jól ! . £) , f f i
