Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1962-06-29
£ Í A minősítésekkel' kapcsolatban; az, alap-minősitéseket nem tudjuk megváltoztatni• Sőt kiadtuk, hogy meg'he tudjuk, h ezt -lojson: i~ sitik, vagy megváltoztatjak. de a kiegészítőben a hiányzó nációkat és dolgokat igenis pótolják. A káderfejlesztési. tervek, col kapcsolatban ugy néz ki, Antim az elvtárasak ugy v inók fel, hegy nem helyeslik a 15 éves kánnrfejles ztési tervet, hogy nincs ennek olyan alo.pja, amire lobot építeni Mi ezzel szemben nem tágítunk ettől. Azt akarjuk, elérni, hogy 2o vagy 15 évre ■ lőre lássuk, hogy ez idő alatt hányán mennek cl nyugdíjba. és ennek az utánpótlását már tiz évvel előtte meg kell kezdeni. Ezt másképen nem lehet megoldani, csak igy. Abban természete.-en igazuk van, hegy ez még nem oz, aminek kellene lennie. Még nem elég tudományosan építik fel ezeket a káöorfejlesztési terveket. Még nem eléggé az üzem műszaki, gazdasági fejlettségére, ill. .fejlődésére alapozzál:, a káder-szükségletüket az üzemeld Mi 1958-57-is készítettünk tervet, s ezt 58-60-ig és öo-tól 5 éves tervekre bontjuk le. Az üzemeknek az 5 éves terveket 1 évesekre kell lebontaniok és ezeket a sz" 0égiötnek megfelelően kell alakitaniok. Állítom, hogy elég alapot adnak ezek az elvi irányítású értekezletek ehhez a munkához. Az iskoláztatásokat is legnagyobb tt részben ennek alapján végzik és 50-50 -bán már a tervez tt embereket állítják be funkcióba. Egyetértek azzal, hogy a hatásköröket az egyes gazdasági vezetők egységeire bontsák le az üzemekben. Végig fogjuk nézni az elvtársakat . . A nyugd!jbamenőkkel kapcsolatban ténylegesen igaz, arai itt a jelentésben van. De, figyelembe kell vennünk, hogy itt is emberről van szó és sokszor népgazdasági érdek is, hogy 1-1 nyugdíj// korhatárt elért ember tovább dolgozzon. Ténylegesen igaz az is, hogy a könnyűiparból könnyül elcsábítani a mérnököket, mert kevesebb a fizetésük, mint a nehéz- vagy más iparágban. /Ratulovszki c: Ez a fő probléma./ Tagadom azt, hogy ez a fő probléma, mert van itt olyan dolog, hogy egymás ellen intrikálnak, stb. és besavanyodnak a mérnökeink. A személyzeti munka megbecsülését illetően, köszönöm, hogy ezt felvetette a brigád, ugyanis az nagyon rosszul nézne ki, iía sajáttt magunk vetnénk ezt fel. Csak ugy látszik, hogy ez könnyű, de valójában nagyon nehéz munka, mert az eredményessége azon múlik, hogyan: tudok bánni az emberekkel, s őzen keresztül hogyan tudora megvalósítani azt, hogy a párt irányitó munkája együtt menjen a gazdásági .munkával. Ebhez pedig nagyon sokoldalú képzettségre, tudásra van szüksége az embernek. . . . í Stadinger elvbárs: Az a véleracryem, ne hozzunk most határozatot, liánéra a titkári' értekezleten mondjuk el az itt is felmerült dolgokat• Ugyanis a személyzeti munkával kapcsolatos határozatokban nincs hiány és semmi olyan speciálistást nem tárt fel a jelentés, amiért ; külön határozatot -.ellene hozni. Ezenkivül itt olyan dolgok is fel vaunak vetve, hogy az adminisztrátos kinél van, vagy a kartonok hol vannak elhelyezve. Ebben pedig határozatot hozni nem feladata a Pártbizottságnak. Az anyagot egyébként jónak tartom, alkalmas arra, hogy értékeljük a személyzeti munkát. Mégis azt a formát ajánlom, hogy a titkárin' mondjuk el ezeket a dolgokat. A népszerűtlen munkák kérdésé; oz.egy visszátérő dolog. Egyébként minden munkának vannak népszerűtlen oldalai. Viszont az sec lehet, hogy a kinevező papirt' csal: a személyzeti osztály nyújtja át, az elbocsájtót pedig a gazdasági vezető. /Petrovicsné ' e: Egyiket ser.; szabad a személyzetisnek átnyújtani./ Ezenkívül pedig, ha jól felkészült a személyzeti vezető,„amikor be akarják"vonni as ilyen - rá nem tartozó - feladatok végrehajtásába, akkor azt nem fogadja el. Egyébként tapasztalatból tagadom, Jp hogy nepszerütlen a személyzeti munka. Ez persze nem jolorfci azt, ( hogy nincsenek a személyzeti munkánál: népszerűtlen oldalai. | . L nr>
