Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1962-06-29
^ Azért 1-2 hozzáfűznivalóm lenne a felső irányítással kapcsolatos megállapításokhoz, amit az elvtársak helyesen tárgyalnak itt. Abból indulunk ki, hogy nekünk van egy gazdasági rendszerünk, amely bizonyos í'fc„ ' fokig eltér az egész népgazdasági vezetési módszerektől. A személyzeti munka területén is azt az elvet valljuk, hogy nagyobb önállóságot kapjanak az üzemek, na ©gy vállalat igazgatója meglelel az ilyen célnak, akkor a személyzeti munkát végzők is alkalmasak, illetve legyenek alkalmasak arra, hogy az elvi irányítást vigyek az üzemen belül.„tói nem szeretnénk sablonokat felállítani a személyzeti munkában, vagyis nem akarjuk a yon-irányitani a vállalatokat. 1956 előtt a vezetésnek nem volt módszere, hogy az igazgató„tartótta volna meg évenként egyszer—kétszer az ilyenértelinü eligazítást. A miniszter elvtársnő pedig évenként tart egyszer egy ilyen eligazítást. Ezenkívül különböző értekezleteken vagy kiiégiumon 18-szor, a pártbizottsáiuinkon pailg 19—szer szerepelt ez a kérdés ebben az evben. Ezekután pedig mi /minden alkalommal az igazgatókig menőleg^körbveleket adunk ki. Az ilyen tárgyú értekezletekre a vállalat igazgatóját, parbtitkárát, személyzeti vezétőjét is meghívjuk. tói olyan személyzeti vezetőket akarunk látni, akik el tudnak igazodni„a párt politikájában, különösen akkor, ha azt már egyszer megmondtuk nékik. Az iparigazgatóságok a napi feladatokkal kapcsolatban jo néhányszor összehívják a személyzeti vezetőket. Ezen a területen lehetne javítani, " ugyanis a Pamutipari Igazgatóság áztak közé tartozik, akik a legnehezeboen szokják meg azt, hogy a napi faládátokkal kapcsolatban hogyan igazítsák el a személyzeti vezetőket. „ A személyzeti munkával kap solatos utasítások összegyüjtesenek feladatat kiadtuk az üzemek felé és ehhez kérjük a Pártbizottság segítségét is. Ugyanis azt szeretnénk elérni, — mivel a vállalatoknál out vannak a rendeletek és utasítások, - hogy a rendeleteket, stb. nézzék meg és azt is nézzék meg, hogy ezek szerint járnak-e el munkájuk során. Pl.„az Elnöki Tanács 66—os sz. rendeletét ha figyelmen kivül hagyják, ezert „öt évig terjedhető büntetést is kaphatnak, s nekem most, itt, ebből a jelentésből kellett megtudnom, hogy ez a Goldbergerben igy van. A személyzeti munkát eleinte kicsit ugy vettük, hogy nem akartunk átnyúlni az igazgató, stb. vezető feje felett. Ezt most nem tartjuk be. ^ Igaz, hogy az igazgatók az első számú káderesek, de a személyzeti vezetők az ügyvivők. Az iparigazgatóságok személyzeti vezetői„nem irányíthatják az alsóbb személyzeti vezetőket, mert aztak az igazgatok ala tartoznak. Itt kicsit jobban önállósítottuk magunkat, mert ezt mi túllépjük. Ugyanis az iparigazgatóságok részéről az instiruktrok ahova el is jutnak, ott sem tudnak alapos, segitő ellenőrzést végezni, mivel exy&a sok üzem tartozik hozzájuk. Az iparigazgatóság részéről sem a káderrejlesztesi tervekkel, sem a minősítésekkel kapcsolatban nem mndják meg az irányvonalat,„igy„ amit mi megadunk, az nem mindég jut le a vállalatokhoz. Ezt a hibát mi látjuk és harcolunk is ellene. A gazdasági vezetők irányitó munkája területén lent, sokat mentünk előre, ez azonban még mindég nem elég. Ezeket a tanácskozásokat„le„akarjuk vinni a művezetőkig, mert a kollektív kádermunkánÍé«keégs0©3?üvé-válákT történelmi szükségszerűsége van. Ugyanis ezt a feladatot egyedül csak a személyzeti vezető képtelen megldani, ezt csak a kiblektiv kaderfejlesztesi munkával lehet megoldani. , A gazdasági vezető elvtársakat állandóan ostrozzuk, hgy„miért nem tűzik napirendre ezeknek a feladatoknak a megíbdását. A Selyemipari Igazgatóságnál ezt már keresztül tudtuk vinni, mert a személyzeti munkát is időközönként napirendre tűzik. Nagyon nehéz, de el kell érnünk azt, hgy az üzemekben évenként /ugyanúgy, mint a mérlegbeszámolót/ irasba kell foglalni, vagyis meg kell beszélni a személyzeti munkát. Van, ahol sok önállóságot adnak az személyzeti vezetőnek, itt szinte„ reszortjellegűvé válik a munkájuk és. van, ahol a reladntokat sem adjak ki nékik. Az igazgatók nem adják ki utasításban, hogy erről vagy arról kérnek elemző munkát. Vannak statisztikák is, de ezek önmagukért valók, _ mert nem szűrnek le belőlük elemzést. A minisztérium részéről azt kérjük, a személyzeti vezető követelje meg a feladatot . z igazgatótól, vagyis vy legyen kezdeményező, s az igazgatók adjanak helyet az ilyen kerdeseknek f \ - 4 -
