Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1962-05-18
A legnagyobb probléma abból adódik, hogy kifutottak a gyártmányok ós az uj gyártmányok belépése között ür támadt. Az öltöző bővítést ugy próbálnák megoldani, ha kivinnék a raktárak egy részét és a felszabaduló helyiségek egy részét átalakítanák öltözőnek. A vállalatiéjlesztési alapot 1961-ben felújításra hsználták fel, 4 1961-ben szintén ezt tervezték, azonban a vállalatiéjlesztési alaj pót a bank zárolta és csak nz 1/4-ét boosájtotta rendelkezésre. Á több műszakra való átáláesal kapcsolatban a dolgozók véleménye megoszlik, a zsufőltaág miatt hajlamosak„arra, hogy két műszakra térjenek át, a 3 műszaktól azonban már félnek. Másik részük olyan álláspontot foglal el, hogy elmegy más űzőmbe dolgozni. Hz a megoldás csak ugy lehetséges^ ho az ipar.if*. intézkedik, hogy a többi M iínfi?1 v% ai* iMriMt íco. A dolgozók ugy látják, hogy nem műszak„bővítéssel, hanem hellyel kellene megoldani n problémákat. A túlórák hogyan alakultak, erre nera tud határozott választ adni, azt tudja, hogy Sooo éra van jóvá hagyva ennek kb. 1/4 részét használták fel, nem volt szükség koraott lya bb túlórázásra. A több műszakra sajnos pillanatnyilag non lehet áttérni helyprobléma és szakember kérdés miatt, • £ P-f°b lemac, -fe ísstssrsi m^K ÍS M S S ís s'SS s autdrrurasi s& műszakos üzemeltetésre. Ezt ugy kell erteni, hogy nem a munka volumenének tükrében, hanem ugy ha kevesebb is a munka, azt a kevesebb mennyiséget la több műszakban kell elvégezni, A kollégiumi határozat őzt célozta, hogy az indokolatlan beruházásokat szüntessük meg, ennek ismeretében adták ki a rendeletét, hogy minden vállalatnak intézkedési tervet kell készíteni, hogy milyen mértékben akar áttérni a több műszakos üzemeltetésre. A BRG is készített ilyen„intézkedési tervet, a terv ezerint a vállalat nem maradt le a teljesítesse A gyártmányok összetételéből adódóan nem lehet mindig egyenletesen kihasználni a termelő berendezéseket. Nem lehet azt mondani, ha tt bizonyos időszakban nincsenek kihasználva a gépek, akkor eidiszponá -juk, vagy bérmunkát vállaljunk. Tehát a BRG évi tervozámait „túl is teljesítette. A vállalat már számolt azzal a rendelés állománnyal is arai várható volt az 1. félévre és ennek megfelelően készítette el intézkedési tervét. A cél az, ha kevesebb is a vállalat rendelés állománya, akkor is át kell térni a több műszakra. A termelékenyebb gépekkel kell a több műszakot bevezetni. Az iparág os igy felszabaduló gépeket átirányítja más vállalatokhoz. A BRG„öntevékenyen igyekezett bevenni olyan profilokat, amivel biztosítja a„ meglévő kapacitás kihasználását* A BRG-ben tehát„a gépeknek és álta lábana területnek a kihasználása nem teszi szükségessé a több müsza koo üzemeltetést jelen pillanatban. A dolgozókat meg kell„„győzni arról, hogy az iparág egész területén be kell vezetni a több műszakot és megmagyarázni, hogy ezt mi tesz szükségessé. Természetes^ ha a vállalat éves terve azt mutatja, hogy a jelenlegi gépparkja bőséges és erre nincsen szüksége, elsősorban a kevésbe termeleelccny gépeket ki kell selejtezni, másrészt pedig fel kell ajánlani, erre az intézkedés meg van, tehát a terület bővítésre is meg van r„lehetőség. Nagyon dicsérendő, hogy a BRG vezetői egészen rövid idő alatt be tudták vezetni a 2 műszakot. Problémát okozott a vállalatnál a rendelés állomány késői biztosítása, amit részben az „uj gyárt mányok átvétele, részben pedig a szerződés kötések elhúzódása okozott. Sajnos ez majdnem minden vállalatnál igy van, ezért az iparáe , jSSSBKíSÖSSÖSM » ) * 1 rt