Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1961-05-18
rá , ) - . ■ ' 1- 8 -tikailar. fejletlenebbek között - akik hallottak már a szövetségi politikáról - üfXe.JÍLQS..af±. J.cáLeUJLcs.an.ek. a. miinkájs.-qaxa.s.zt s.zövxtsár, van ami n+. a munkitó£2.aalé-XY,ri.a,k P^jjs^klJAÍj^€/icJ,-éAA..váxo^i-JcjLsaolf.ársá■• rai valö q^ö- Jí£±sáfífi.Jtöai.. Nem látják, hogy a szövetségi politika ilyen értelmezése eltorzítja, liberálisan fogja fel az osztályharc marxi sta-leninista elméletét, lebecsüli a parasztkérdást. Nem veszi figyelembe, hogy a proletariátus diktatúrájának gerince és alapja a munkás-paraszt szövetség, s * többi lehetséges szövetségessel való kapcsolatunk csak a munkás-partszt szövetség alapján valósítható meg. Ez a^aiapvető szövetség szélesedik ki az értelmiséggel ás más rétegekkel való- szövetséggel. 0. . KiilűJicisqji a szerepük meg-HÍ2íV.dlíSi;G2*3AA., de egyáltalán nem ttuistázott, hogy a szövetség emberekkel, emberekét, s milyen fő-cél érdekében történik. Az értelmiségiek jelentős ' része számart /mintegy 15 csoportos beszélgetés egyöntetű tapasztalata/ AaLA^AOn^J^úmtleiLJ.gXd.^gaaíittj)m<who^L.a^agÍfa^_taó..Pl 3.4)JTji1írAáriátu.a..o„gz.tályjiarqánúk.. .A társadalmi osztályok fogalmát, mibenlétét nem ismerik. A M.pamut óbudai telepének idős mérnökei szerint "'már nincs szüksor o sztályharert, mert nincsenek ki zsákmány o lók"'. Pártonkivüli pedagógusokkal való beszélgetésen igy nyilatkoztak: "mi is a dolgozó osztályhoz tartozunk", "mi is fejlődtünk politikailag, mar nem vagyunk osztály*’, A jogászokkal történt beszélgetésén a munkásosztályt az értelmiséggel szembeállítva, Ugy nyilatkoztak, hogy "ma a társadalom produktív és inproduktiv dolgozókra oszlik". Műszaki értelmiségiek között: "amióta az értelmiségiek másod.rangu emberekké váltak, nem is értjük, hogy miért kell megkülönböztetni az értelmiséget, mint réteget, mikor ma már nagyrészük munkássá^rmazásu". Jogászok beszélgetésén egyik ’oiró ugy vetette fel, hogy "a munkásosztállyal való szövetség-relé pest az értelmiségnek kell kezdeményezni, miután az értelmiség felkészültségénél fogva jobban megérti a szöv.etség szükségességét". Még; olyan vélemény is van, hogy "csak az a szövetséges, aki társadalmi munkában rásztvesz*. "Mint pedagógust, a múltban nem vettek értelmiségnek, ma meg értelmiségi vagyok. Sem a múltban, sem most nem találom a helyem." /Ezt ugy vetette fel, mintha az árt cin is ági másodrendű állampolgár lenne./ A régi- ás uj értelmiség problémáját teljesen mechanikusan fogták fel. Látja]©,.., .é.r.zi}?. .Ás. .t.asaaa.t.slj.óto^ .a^oJak Xett •* Mq®* Tele vannak azonban még kétségekkel ás bizonytalansággal. 7 ' 26
