Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1961-05-18
nmn——»w — mmmmmmmrnsx&memf&x V" i ""V | : fí::' ' • ‘ I- 9 _ "Nem lesz-e kampányszerű a párt szövetségi politikája?" "Helyeseljük és örömmel vesszük a bizalmat, viszonozzuk is, de mi a garancia, hogy a régi hibák nem ismétlődnek meg?" Az orvosok például még ma is a több-párt rendszerben látnák a régi hitók visszatérése elleni hatásos garanciát, mert szerint tik igy kontroll lenne ás jeleznék a hibákat. Töbto helyen ugy” is felvetődött a probléma, hogy úhhoz, hogy a párttagok megszállják, meghallgassák és elfogadják mások véleményét, a párton belül is megkell teremteni a szabad véleménynyilvánitás légkörét, mert igy a párttagok hozzászoknak mások véleményéhez, megszokják, hogy másiknak is lehet igazuk." Az összes értelmiségiekkel folytatott csoportos beszélgetéseken felvetették, hogy mf^ón„aér_elm.ej5ik. a középiskolai, de főleg az egyetemi felvételeknél a_jaaárma.zágbeli. Az , hogy a múlthoz viszonyítva az értelmiségi származásúak aráiyszáma ma lényegesen jobb, teljesen ismeretlen volt előttük. Eszükbe sem jutott, hogy az egyetemre járók származási arány számát a társadalom-összetételéhez hasonlítsák. Többen ugy vetették fel, hogy sok gyerek szülei -csak 8-lo éve munkások, azok előnyben vannak most, pedig a szülő régen értelmiségi, vagy kereskedő, kisiparos, esetleg kizsákmányold volt. Ugyanakkor vannak régi munkás-családok, de a szülő 194-5 után tanult, mostpedig, mint értelmiségi szerepel, ezért a gyerek hátrányos helyzetben van. De mondták azt is, hogy "nyer-e azzal a szocializmus, ha egy munkás-szülő esetleg kisebb képességű gyereke miatt kimarad az egyetemről egy jóképesságu, értelmiségi szülő gyereke." "Ne nézzék a származást, csak a felkészültséget, a szorgalmat." Pedagógusod között hangzott el, hogy a munkásosztály már elérte a szellemi vezetés szintjét, minek kell a gyerekeket megkülönböztetni? "Mindenkit, mipt dolgozót kell tekintetni a mai társadalomban" - mondják idős műszakiak. Hivatkoznak Csehszlovákiára és Lengy»lországrt, "ahol ► nem az a helyzet, mint nálunk." A-.Q..Sg-Dgrto^_b^^lggt£sg}^n„g^£JIn^i„r-£.JáiLanbQzn bér-nn»blémákat fpT vr— AiLtisk. A munkások ás értelmiségiek között elsősorban a parasztságnak és a városi kispolgárságnak a nálukénál mag8sabb életszínvonalát kifogásolták. A t sz. parasztok helyzetét általában a sajtóban propagált, sok munkaegységgel rendelkező parasztokon keresztül nézik, a kisiparosok és kiskereskedőket pedig azokon keresztül, akik öröklakást? autót tudnak vásárolni. Értelmiségi és alkalmazotti kategóriáknál felvetik, hogy "helytelen, ha az egyetemet végzettek az első években kevesebbet keresnek, mint egy átlagos képzettségű szakmunkás". A műszaki értelmiségiek, de különösön a pedagógusok felvetik, hogy az orvosok**! szemben hátránysabb- • 7 •
