Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1961-03-23
■*•■**■****■■■**• — wim iii'iiwu 1 \ j. • i - 5 -Karácsonyi elvtárs:Arról beszél, hogy az üzemben folytatott tapaszta" latok alapján milyen szempontok szerint szedték össze bizonyos következtetéseket. Annak a szemléletnek a hiányát kellett megállapítani, hogy a szeptemberi határozatok végrehajtását nem látják elég világosan. Ez nem egy napi feladat, hanem egy távlati célkitűzése a népgazdaság munkájának. Azt nézték meg, hogy ez a szemlélet hogyan érvényesül az üzemekben. Pl. igaz, hogy az üzemben a műszakiak egyik-másik része foglalkozik a gazdaságosság kérdésével, az is igazt hogy foglalkoznak a termelékenységgel és a kapacitással és jé kezdeményezések vannak, de azt már sehol sem tapasztalták, hogy a 3 kérdésnek együttes kapcsolatát látnák. Ezek között összefüggő kapcsolat van, mert olyan tartalék feltárására van szükség, amelyik az egész nemzetközi színvonal figyelembevételét is megkövteli. Arra van szükség, hogy az üzem a vállalat feltárja a maga területén meglévő legjobb lehetősége^ két, A műszaki vezetők nem látják, hogy a tudomány nagymértékben előrehaladt, ennek kiforrott tudományos módszerei vannak. Egyik-másik területen területen csak külön-külön látják ezt a kérdést, de együttesen nem. Pl. a Téglagyárban felvetették, hogy nem kaptak beruházási, felújítási keretet és nem tudják hogyan fogják az építőipai? egész termelését az 5 éves terv folyamán növelni. Az Építési Tudományos Intézet felmérést végzett ezzel kapcsolatban és megállapította, hogy az 5 éves tervben megállapított termelés növekedést a meglévő kapacitással biztositahi lehet. Erről a megállapításról pl. a téglagyár vezetői sehol sem tudnak. Ennek a szemléleti nyomait keresték és ezt még nem találták. Az üzemben elsősorban a közvetlen napi feladatok állnak előtérben, pedig a távlati fejlődésnek ezeket a célkitűzéseit nem szabad szemelől téveszteni. Ebbe beletartozik az is, amit Stadinger elvtárs mondott, hogy a jelenlegi bérezési rendszer tartalékolásra ösztönöz, de ezeknek is meg vannak a tudományosan feltárt módszerei. Pl. az NDK-ban is elvégezték ezt a feltárást "■X és tudják az üzemek, hogy mire képesek, tudják azt, hogy a kapott tervben ezeket milyen mértékig használják fel. • Ebben az anyagben nem törekedtek arra, hogy a feltárt hibákból követkzetetéseket is vonjanak le, az összefüggést azonban meg lehet találni, a hibás nézetet önmagában tartalmazza. Azt csinálták, hofgy, hogy beszélgettek a vezetőkkel, a műszaki vezetőkkel és a beszélgetés során feljegyezték és kielemezték ezeket a téves nézeteket. Beható tanulmányozás után meg lehet érteni ezeket a f nézeteket, mely nem teljes, még sok részletkérdés feltárására szorul, mely összességében szintén jelentős. Politikai és gazdasági téren is azt a fő szempontot látták, hogy nincs meg a határozat egészének kellő megértése, hogy a távlati vezetésnek egy minőségi változását kell elérni, amely lehetővé teszi, hogy utolérjük és túlszárnyaljuk a legfejlettfebb tőkés országokat is. Bihari elvtárs: Az egyik dolog amire kitér, hogy mi volt az anyagnak a célja, ezt hosszú vita előzte meg és ez az anyag komoly változáson ment keresztül az első meghatározás óta, amikor is arról vitatkoztunk, hogy milyen káros nézetek gátolják a végrehajtást. Ezen nagy vita volt, amikor is módosították és elérkezett a mai formájához. A cél az volt, hogy ténylegesen feltárjuk, hogy mik azok amik gátolják a végrehajtást. Ezt aiegelőző időszakban pártaktiva ülésen és egyéb tanácskozásokon nagyon sokat beszéltünk a szeptemberi határozatokról, ma mégis az a helyzet, hogy r-. egy csomó ember nem érti és ma is ott tartunk, hogy vezető párt-JL munkások és műszaki vezetők sem értik, hogy mit is tartalmaz
