Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.8.a/4)

1959-08-27

í __________ ' _______ 1 f- 8 - °‘ \ Karfa elvbársnő: Az okbab isi osztály gyakorol-e ellenőrzést az üzemi ■"'"Hvbciak felett. Vap-e képük az elv társakna k, hogy az üzemi ovodák , > * leterheltsége milyen. A területi óvodáknak milyen felszerelést I biztosítanak. Égető elvtárs: válaszol a kérdésekre. Bihari’" elv társ kérdése volt a 2. oldal, 2. bekezdésére vonatko­zóan. Itt arról van szó, hogy ezek az igazgatók pártonkivüliek, egyébként rendes emberek. A szemlélettel maga sem tud egyetér­teni, s egyébként is az anyagban felvetődtek olyan problémák, hogy túlzottan a párttagokkal látják biztosítva az iskolák mgg­­, felelő irányítását, ha az igazgatok, vagy helyettesek párttagok. Éppen az említett esetben nincs probléma, mert mind a két igazgató nagyon jól végzi munkáját. Marton elvtárs talán, jobban tudja e kérdéseket megválaszolni. Marton elvtárs: Bihari elvtárs kérdése alapján tényleg ilyen gondola­­tok" felvetődhe b n e k az elvtársakban. A / ké b^ elvtárs ellen, akik nem párttagok, nincs semmiféle kifogás, jól végzik munkájukat. Az iskolák .politikai, eszmei munkáját csak úgy látják biztosítva, ha a párt vezető szerephez jut.* A tavalyi és azelőtti helyzet rossz volt e téren kerületünkben. Sem az igazgató,.sem a helyettese nem volt párttag, ezért a poli­tikai munka is elsikkadt. Országos viszonylatban kell ezen mosb javitani. Ismételten, a 2 elvtárs ellen kifogás nincs, ezért meg­várjuk a nyugdíjazásukat. Az Adyval kapcsolatban, talán ott volt a legnehezebb a helyzet. Igaz az, hogy nekünk a pártonkivüli pedagógusokat a politikai munkába be kell vonni, de ez nehezen megy, ha párttagokkal nem erősítjük az intézetet. Az Adynak rossz hírneve volt, és mosb az I a törekvésük, hogy élenjáró iskolává tegyék. Krausz elvtárs kérdésére, mely az óvodákra vonatkozik nem tud vá­laszolni., tekintve, hogy most lesznek jelentkezések az óvodákba, tehát még nem ismerik az igényt. Természetesen a kerületben sok az igény, sok olyan mama van, aki elmenne dolgozni, de gyermeke elhelyezését nem tudja biztosítani. Szeptember 15rén tud erre > ftó pontosam megválaszolni. A 6oo nevelő önkéntes bevonása az oktatásba, ez még csak terv­szám, a többi kerület eredményét még nem ismeri. 1958-59-beQ nem volt állami oktatás. Sajnos ezt a" formát nem is lehet mindenki részére biztosítani, csak 255 fő részére. Talán nem lehet kifogás az, hogy sietetik a fejlődést. A 25o főnél nagyobb lesz az igény, ezért akik nem önkéntesen jelentkeztek, ki Kell hagyni. A Szebtendrei úti iskolában úgy tudják megcsinálni a 12 osztályt, hogy a gimnáziummal összevonták,a pedagógusokat felkészültsége őzekre az osztályokra meg van. Új igazgató is került oda, Gaberer Ferenc, .aki jó szakképzettséggel rendelkezik. A gyengébb^pedagógu­sokat leteszik az általános iskolákhoz, és fordítva. Egyébként ebben az iskolában sok párttag is van. A társadalmi munkával kapcsolatban igaza van^Krausz elvtársnak, munkaidő alatt - mert az üzemek csak munkaidő^alatb dolgozhatnak az ^iskolákban - nem lehet társadalmi munkát végezni. Ebben a xi ! formában ez nem is helyes. Az iskola igazgatók a legkönnyebb for­mát választották, mikor az üzemek segítségét kérték. Először ar­ról volt szó, bogy azok a szülők csináljak meg, akiknek szakmá­juk a festés, ez az SZMK-val is igy lett megbeszélve. Ratulovszky eb. kérdésével kapcsolatban, a párttag pedagógusok , részt vehetnek állami oktatásban, s ebben az esetben mentesít­ve lesznek a partokbatás alól, ha viszont párboktabásban részt vesznek nem kötelező az állami oktatás. • a S 1 _ V i—-­­­­_ ................ . ____________________________________________te _ ' j ! / I

Next

/
Oldalképek
Tartalom