Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1966-07-28
f A munkásosztály helyzete az ország anyagi teherbíró képességéhez képest javult, változott, tízzel kapcsolatban felmerültek olyan kérdések, hogy a munkásosztály számarányának viszonylatában a javulás megegyezik-e a társadalom egyéb rétegeinek életkörülményeiben b eállt javulással. Mintha nagyobb mértékben javult volna az alkalmazotti réteg, a szabadfoglalkozásúak jövedelme, mint a munkásosztály életkörülményei. Ezt nem lehet bizonyítani, de vannak figyelmeztető jelek, amelyre nem ártana felfigyelni. Ha ez nem igaz, akkor meg kell mutatni, hogy nem helyes ez a vélemény. A másik kérdés a munkásosztálynak az üzemekben dolgozó egyéb értelmiségi réteggel való kapcsolata. Bár e kapcsolat változás) jelentős. Csak az merül fel, hogy e változás megfelel-e a követelménynek. Nem felel meg ez a kapcsolat. Kétségtelen, hogy vannak túlzások a munkásosztály részéről is, de igen erőteljesen eluralkodott az értelmiség körében az, hogy lenézik az egyszerűbb munkasokat. Ezzel a kérdéssel erőteljesebben kellene foglalkozni, hiszen nemcsak a munkásosztály nézetét kell megjavítani, hanem az értelmiség nézetét is^formálni kell0 _ A következő probléma az anyagi változás és eszmei ráhatás probüanája. Az eszmei ráhatással igen komoly eredményeket lehet elérni a munkáatömegek között, azonban ha ez eröltetet, akkor az eredmény elmarad, ügy néz ki, mintha nem fűtené a ráhatást belső tűz. A pártpolitikai munkában ez a ráhatás nem olyan meggyőző mint.amilyennek lenni kellene. Nagyon egyetért az anyaggal, hogy a munkásosztály politikai ráhatásával foglalkozni kell. Számtalan olyan tapasztalat van, hogy a különböző emberek, akik a munkásosztály soraiból jöttek és elértek egy bizonyos szintet, lekopnak a munkásokról. Pedig, ennek a kapcsolatnak igen nagy jelentősége van. Sokkal nyíltabban elmondja véleményét baráti körben a funkás• rdemes volna a dolognak ezt az oldalát is megnézni, akikből a szocialista rend vezetőt faragott, azoknak a környezetében, hogy néznek ki a munkások. Ennek nem tulajdonítunk kellő jelentőséget, pedig ez is hozzátartozik még a helyi munkához, tevékenységhez. /Jvk,: Molnárné/ Karácsonyi elvtárs; Á munkásosztály helyzetével kapcsolatban az életkörülmények és a tudattal kapcsolatos problémákat Kiss elvtárs, Stadinger elvtárs is felvetette. Tekintettel arra, hogy a sajtit üzemünkben is elég élesen vetődtek fel„ezek, szeretném elmondani, hogy a felmérések során láttuk, hogy e kérdések roppant bonyolultak. Az ilyen felmeréseknek eleve egy sor korlátja van a vállalatoknál is. Jellemző a kérdésnek az az oldala, melyet a bonyolult helyzetből szeretnék kiemelni és, amely a munkások helyzetet legjobban megmutatja; - igyekeztünk arra képet kapni, hogy a munkások nominálbére és a tényleges bére hogyan alakult. A négy év alatt, a munkások 60 %-ánál mintegy 2oo-tól 600 Ft-al növekedett a havi keresetük. A munkások véleménye erről, már lényegesen más képet mutat, csak kb. 4o % értékelte úgy, hogy az ő kereseti arányai javultak. Hasonló arányok voltak a többi kategóriánál is. Annak különféle okai vannak, ha nem ismerik el a kereseti arányok javulását, és ezek általában nem a szocialista fejlődésből, hanem személyi okokból„erednek. Pl. voltak olyanok ezek között, akiknek a családi körülményei változtak meg; egyiknél azért mert megházasodott, másiknál azért mert elvált. Csak kettőt találtunk, akiknek olyan okokteé miatt csökkent a keresete, hogy vidéki munkát vállaltak, stb. Azok aránya viszont, akik különböző funkciókban voltak » - 6 -7"
