Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1966-07-28
p&rrs*'-' ■ ;í 1 ! ' » 1 <- 5 -Sokéves tapasztalat alapján mondhatom, hogy az ilyen tanácstagi beszámolókon jórészt nyugdíjasok, fizikai munkások vesznek részt éa nagyon kevés az ottani résztvevők között az, aki nem fizikai munkás, é3 a politikai munkát itt igen hatásosan lehetne végezni, s véleményeket begyűjteni. A jelentésben a lakáshelyzettel kapcsolatban; igen sok fizikai munkás is szivesen venne részt szövetkezeti lakásvásárlási akcióban, de még ezt sem tudja kielégíteni a kerületi Tanács, mert még ez is keves, oly nagy a jelentkezés erre ia. Azért gohdolom ezt megfelelően kihangsúlyozni az anyagban, mert nem csak a nagy-családosok nem vesznek szövetkezeti lakást, de a felmerülő igényeket sem tudjuk kielégíteni. A törzsgárda-rendszert felvetik az anyagban. De a jelenlegi lakás-épitkezéaek éppen ez ellen hatnak, mert eltelepülnek a dolgozók más-más kerületbe és a végén csak elmennek a lakhelyükhöz közelebb dolgozni. Ezért megközelítően rajon-jellegüen kellene elosztani a lakásokat, mert az nyilvánvaló, hogy nem ékíthet minden kerüM magának lakótelepet, de a jelenlegi építkezési rendszerrel, szinte tudatosan szaporítjuk a budapesti utazások számát. Szükséges lenne ezt jeleznünk a felsőbb szerveink felé. A folyóiratokat, ha figyelemmel kisérik az Elvtársak, akkor talán észrevették, hogy szinte nem létezik egy olyan divatrovatot, étkezési tanácsadót találni, ahol egyszerűen elkészíthető ételek lennének munkás asszonyok számára. A lakások bútorozására vonatkozó tanácsadások is luxua-jellegüek; nincs olyan tanácsadás, hogy hogyan lehet kis lakásba pl, 3-gyerekes családnak jól, helyesen„elhelyezkedni.„ A dolgozók igényeinek tényleges megközelítésével hogyan lehet politikai hatást elérni, azért gondoltam ezeket felvetni. /Jkv.: Kov./ Kiss elvtárs: Véleménye, Hogy az anyag ellentmondásos. Egy korábbi időponthoz • képest a munkásosztály viszonyai, életkörülményei javultak, de akkor a munkásosztály körében miért ilyen a hangulat, amelyet az anyag is leir, A helyzetre viszont önmagában is befolyással le_ hetünk mi. Nőtt az üzemi balesetek száma, a kerület üzemeiben a szociális körülmények nem változtak. Ez a munkásosztály hangulatát jelentősen befolyásolja. A mai helyzet jobb mint a 4 évvel ezelőtti, és mégis vannak prob' lémák. Ehhez merni kell a ml pártraunkánkat* A-pár^see^vese^ekaek A munkások hangulatát döntő mértékben az életkörülmények befolyásolják. Meg kell állapítani, hogy az 1958-as állapothoz mérten, ma azoknak a cikkeknek a köre jelentősen kibővült, amelyet a munkásosztály elérhet. Hogy mi hogy befolyásoljuk a helyzetet, ahhoz sok közünk van, ilyen vonatkozásban sokat segítenek a taggyűlések. Érdemes lenne elgondolkodni azon is, hogy a kapitalista országok munkásainak életkörülményei hogyan mutatnak eltérést, és ez az előny csak egyes cikkekben mutatkozik a kapitalizmus javára, f /Jkv.: Molnárné/ 1 Tóth elvtára: Kétségtelen tény, hogy a munkásosztály helyzete nem javult olyan mértékben, mint ahogy szeretnénk. Az óhajok és az elképzelések konfliktusba állnak egymással. Elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a lehetőségek határain belül elért javulás klelégito-e, vagy sem, 6
