Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1962-08-19
Termelési tanácskozások eredményessége. E'téren jóformán mindenkinek az a véleménye, hogy itt egy teljesen formális intézményről van szó. Itt-ott könkiiét fermelási kérdésekkel kapvsolafban lehet hallani jó és sikeres termelési tanácskozásról, de a szakszervezeti munka általános hatásfoka végtelenül alacsony, a termelési tanácskozáson felvetett problémákra, kérdésekre, igéR nyekre a következő alkalommal rendszeresen nem térnek vissza, ez tehat elveszi a dolgozók kedvét attól, hogy különféle problémákat feltárj anak? mondván, hogy úgysem történik semmi. Az hangsúlyozzak, nem vállalati, hanem'Szinte országos sajátosság és ez a közöm* őrség megnyilvánul jóformán minden egyes szakszervezeti ténykedés vonatkozásában. Biztos, hogy eljutunk egy olyan felismerésig, hogy a kialakuló össznépi államban nincs szükség arra, hogy a dolgozók érdekeit egy külön nagy apparátus képviselje es főleg ugy képviselje, ahogyan az' általá- ■' nos -vélemény erről szól es ráadásul még tagdijat is kelljen fizetni. A dolgozók túlnyomó többsége a szakszervezetben nem lát Jóformán semmi 'hatékony tényezőt, teljesen függetlenül attól, hogy egyes funkcionáriusai mennyire állnak hivatásuk és feladatuk magaslatán, fo.. Üzemi Tanácsok munkája. A'teljes őszinteség jegyében csak annyit mondhatunk, hogy az Üzemi Tanácsnál feleslegesebb szervet tqllán még a világon nem hoztak létre. Már az a puszta, tény, hogy tagjainak 2/3-ad része kinevezett és nem választott nagy mértékben lerontja tekintélyét és ütőképességét, senki, az üzemi Tanácsok tagjai sem érzik azt, hogy különféle kormány rendeletekben véleményező és döntő hatáskörük van, és ha mélyére nézünk a dolognak, nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a proletárdiktatúra jelenlegi funkciótartalma mellett a tervgazdálkodás rendszerébe az üzemi Tahács*intézménye egyszerűen be sem illeszthető. Helyesebb lenne nyiltan és őszintén szembenézni ezzel a ténnyel, nem tűrni azt a lassú visszafejlődést, amig a szokásjog, vagyis a nép egészséges jogi tudata az egész intézményt hatályon kivül helyezi. Még olyan véleményt is hallottunk, ha pl. egy..vállalatnáln nincs nyereségrészesedés, akkor egyáltalán mina#& az Üzemi Tanács? Ez mutatja azt, hogy a dolgozók tudatában egyéb funkciót nem is .tulajdonítanak egyéb jelentőséget és funkciót, mint azt, hogy az Üzemi Tanács egy olyan, amely évenként legalább egyszer összeülő*valamiféle testület, amely az üzemi háromszög által megfogalmazott nyereségfelosztást egyszerűen megszavazza. * III. 1 ! Az ellentétek feloldására, megmagyarázására tett különféle intézke-1 " i 11 ’ dések és politikai munka, a./ Vállalati intézkedések. A leghathatósabb eszköz az ellentétek feloldására az őszinteség. E - nek jegyében, bár sokszor végtelenül nehéz ennek a rendkivül súlyos erkölcsi követelményének elegettenni, igyekszik a vállalat gazdasági vezetése arra, hogy minden népszerűtlen feladatot ugy oldjon meg, hogy annak a célja és helyes értelmezése tudatossá váljék és az említett ellentétek feloldhatók legyenek. így a normarendezés alkalmával szinte személyremenő felvilágosító munkával elkerült meggyőzni a darabbér rendszerben ismét bevont nyomómühelyi dolgozókat arról, fo [Á-------------------------------------------------------------------------, 0'
