Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1961-06-09
F £ * % t i Tele vannak ezek oz emberek kételyekkel, bizalmatlansággal és ugyanakkor félelemmel, hogy ez a politika nem fog-e élesen balra fordulni. Nem nagyon vitatkoznak. Nem attól félnek, hogy vitatkozni kell, hanem attól, hogy ha valamiben nincs igazuk, akk or különbőz ő j elz ők et k apnak tőlünk. Nem viszik ezt a politikai vonalat egyes üzemeinkben, ez nagyon komoly problémát jelent a III. kerületben. Nekünk, a pB-nek, erőteljesebben kell vinnünk ezt a politikai v cnalat és meg kel 1 követelnünk ennek végrehajtilsát. Nem csinálják ezt a munkát, amikor meg csinálniok kell, mindég speciális helyze tei találkoznak. Nem könnyű dolog ez. Nekünk is sokször kell döntenünk. Pl. Egy üzem fordult hozzánk, hogy főmérnöknek kell beállítania egy embert. Problémájuk az, hogy 196 hold földje volt# környezet tanúimány alapján, annak a vidéknek a legmódosabb külákja volt. Ezenkívül felvetik ugy is a kérdést, hogy a munkásosztály baráti osztályokkal köt szövetséget, de nem az osztály ellenséggel. A parasztsággal nincs vita, csak most rendkívül zavaró, hogy a proletárdiktatúra időszakában a lenini hármas-jel szót kell alkalmazni, s ha mi ezt most dogmatikusan hajtjuk végre, akkor mi bontanánk szét a jelenleg egységes szövetkezeteket. ^ A párt szövetségi politikája konkrét dolgokban jelentkezik, nem elég elvben egyetérteni vele, // hanem csinálni kell. Ez a kérdés nálunk a kerülőben az értelmiségiekkel kapcsolatban jelentkezik, nálunk nincsenek tőzs-gyökeres értelmiségiek. Azt a kérdést is/ helyes tisztázni, mi legyen a volt kereskedőkkel, kulákokkal, kis tőké sekkel, stb. Meg kell mondani, hogy a 196 holdas kulák gyerdcét nyugodtan nevezzék ki főmérnöknek. Ez az ember 13 év óta rendesen, jól dolgozik, milliós hasznot hajt az államnak újításaival, stb. Ebben a kérdésben most nekem állást kell foglalnom, Azért mondtam ezt el, hogy ilyen problémáink is vannak, amiket tisztáznunk kell. A szövetségi politika céljáról, ez nem önmagáért való. Célja* a nemzeti összefogás biztosítása, & szocializmus érdekében törtélő nemzeti összefogásról veti szó. A különböző felfogása embereket meg kell nyerni a szocializmus ügyének. Nem baj, ha nem mindenben /te értenek egyet velünk. Az a párt, illetve osztály nem mondhatja magára, hogy ő a vezető osztály, amelyik nem tudja maga mellé állítani ebben, vagy abban a kérdésben a különböző lót egeket. A bizalom kérdése; Ha a nemzet alkotó képességeit ki akarjuk bontatkoztatni, akkor csak a bizalom légkörében lehet ezt tenni, így, vagy ugy, összefüggnek ezek a kérdések egymással. Sokat beszélünk arról, hogy a tulajdonviszonyokat szocialistákká alakítsuk át. Ez 90 %-ig befejeződött. Nem csak a munkásokat, hanem őket is meg kell változtatnunk, és nemcsak őket, hanem más kategóriákat is. Ez nagyon lényeges kérdés. Szeretném kihdngsulyoznl, hogy nem elvi engedmény de alapján képzeli el a párt ezt a szövetséget. /Az adagban is benne van ez, most csak aláhúzom. Mikor valamilyen kategóriával szövetségre lépünk, nem vagyunk fel jogosítva, hogy elvi engedményeket adjunk. A munkásnál, parasztnál sem tes/zünk elvi engedményeket. Fellépünk a munkással szemben,^ amikor társadalmi tulajdon elleni vétséget követ el, vagy a társadalmi együttélés szabályait nem tartja be. » Régi- és uj értelmiségiek problémája. Ennek a mechanikus értelmezése szerint réginek az 1945 előttieket- és az utána képesítetteket újaknak képzelik el. Mi újnak tartjuk őket, ha uj, szocialista eszméket képviselnék, s réginek, ha a régieket akarna visszahozni. Annyit szeretnék még megjegyezni, hogy legyenek bátrabbak a párt- F<7lnS’ bátortalanul nyúlnak a dolgokhoz . ,Aira szeretném kérni az elvtársiakat, hogy kicsit bátrabban engedjünk teret ezeknek • / . li ■—SHMHr . 7.
