Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1960-12-23
000.7 • l>6o. december 23.-i PB ülés összefoglalója. Bihari elvtárs: Nagyon sok probléma vetődött fel. Ha értékelni! kél fa inai ülést, amit mar néhány an megtettek, jóleső érzés a PB ülésen részt venni, mert okos tanácskozás, szabad légkör, olyan politikai vita, ami után nem mennek üres zsebbel haza az elv társak. Sok tanácsot észrevételt kapott mindenki, a kerületi PVBfos, amit hasznosítani tud és fogjuk is hasznosítani, Azokkal ért egyet, akik ugy vetik fel, hogy a partbizottsagi ülésen mindenki nyugodtan vesse fel észrevételeit, akar ilyen vagy olyan kérdésről van szó, még akkor is ha nincs teljesen meggyőződve annak helyességéről. Jobb ha itt veti fel, vagy egyáltalán nem beszél róla, de helytelenül csinálja, A tévedésnek is van hatara, mert az a gépkocsivezető, aki a fék helyett a gyorsinditora teszi a lábát, előbb utóbb felelősségre lesz vonva. Egy bizonyos szinten lévő testület vagyunk, ahol megköw veteljűt az elvtarsaktol, hogy ennek megfelelően szólaljanak lel. Az a véleménye, hogy sikerült közös nevezőre jutni egy-két olyan dologgal kapcsolatban, ami elég sok vihart váltott ki. Ezzel kapcsolatban Stadinger eÍvtarsnak szeretne először válaszolni. Azt nem érti, hogy ezt a kérdést a VB ülésen mar tisztáztuk, ugy keltünk fel, hogy ebben a kérdésben egyetértünk, ez pedig a tömegek bevonása a termelésbe. Azért nem tudja Stadinger elvtárs felvetését elfogadni, mert egyszer már tisz— b az Luk# Itt; több elvt ars vetette fel a problémát, hogy nem el ég világos az okfejtés, itt a tervezésbe a tömegek bevonásáról van szó. Ezzel, kapcsolatban több párthatar ozat van, ilyen a munkás - oszt ly helyzetéről szoló part határozat, a part irányítás, ellenőrzés, amely arra ösztönzi a partszervezeteket, hogy a tömegek befolyását növelni, fokozni kell. Abban egyetért Stadinger elvtar csal , hogy nem részkérdésről van szu, inkább megmagyarázni, hogyan csialjufc a dolgokat. Erre alkalmasak a szakszervezeti i ^ taggyűlések, az JT ülesek, ahol rendszeresen foglalkozunk a va11alat helyzetevei es egy jo gazdasági vezető összegyűjti a jUnfc:’oOí va lemenyet es azt viszi le. Lég van arra a lehetőség, hogy a munkások okos tanácsait felhasználjuk és amikor jön a következő esztendő, ezeket az okos tanácsokat, javaslatokat a tervkészítésnél figyelembevesszuk. Tehat amikor erről van szó, 4?Zj.neí azb j©l©nti, hogy a tervkészítés időszakában nagygyűlést tartanak. A valaszadas nem teszi lehetővé, hogy ilyen ’ reszletkérdésekbe menjen, de az az érzése, hogy nincs is közöttük ellen tét. A másik ilyen a normák kérdése, az ahogyan ezt o tad inger elvt.ars felveti, nem a legszerencáesebb dolog, ebben nincs igaza. Ugy vetette fel, hógy a normák csinegetések a rendszer ellen, ezt másképpen kell megfogalmazni. Arról is van szó, tudjuk nagyon jól, hogy a normákat nem lehet leállítani, véglegesnek minősíteni, mert sok mindent nem lehet figyeimenkívül hagyni. Mi nem tekintjük véglegesnek a normát, arra kell törekedni, hogy a legtökéletesebb normát dolgozzak ki, de azt sem lehet örökérvényűnek tekinteni. Ugyanez a helyzet a begyakorlottság esetében is. Nem lehet arra az álláspontra helyezkedni, fc hogy miért kell nekem begyakorolni magom, ha ezt fogják alapul i vetont• kiiktatunk egy olyan tényezőt, mint az emberek nevelése, fofoilSositasa. A jelenlegi időszakban a normakérdés, nem egy vitakérdés, a szeptember 2o,-i határozat is kihangsúlyozza - sok mos kérdés is van emelbtt - az egyik dolog, hogy nem kell mindenütt a normákhoz hozzányúlni, kiigazítani. Ott, ahol folyamatosan figyelembevették a műszaki fejlesztést, ott nem kell nn)és a 'iiivöben AA rá mm fo 1 1 . - ■
