Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1959-11-02
f _ • ■. . • '} l - 2 -A. beszámolók majdnem mindenütt Foglalkoztak a műnk ásó ztaly ■ helyzetével és kulturális politikai kérdésekkel és igyekez-i tek ezt alkalmazni. 1956 előtt erőfeszítéseket kellett tenni, most nem tettünk, mégis a párthatározatok ismertekké váltak a párttagok között. Á legdöntőbb határozatokat a pártszervezetek kommunistáinak nagyrésze ismeri és annak érdekében dolgozik. öok elvtárs ezen dolgozik, de sokan nem is tudják, hogy ezzel vagy azzal a cselekdettel, melyek határozat végrehajtását segíti elő. Jó,volt, hogy az élet által felvetett problémákkal foglalkoztak. Budapesti szinten a megválasztott vezetőségek 54%-a pártiskolát végzett, nálunk ez az arány valamivel jobb. A taggyűlések színvonala azt bizonyította, hogy a párttagok szükségesnek tartottak// vezetőségv-' lasztást, érződött, hogy helyeslik a párt ezen oolitikját és igyekezek annak megfelelően dolgozni. Kerületünkben ^ jellemző volt, hogy az első taggyűléseken főleg a szervezeti Kérdések megoldása volt a domináló, ezt megtanácskoztuk és igyekeztünk kijavítani, hogy a politika legyen a domináló. Ami a kritikát illeti, igaz, hogy bátor volt, de főleg a gazrrá dasagi vezetik felé szólt, majd a későbbiek sorúm megvizsgáljuk, hogy ott ahol a gazdasági vezetők meg lettek bírálva, változtattak-e rajta. Ahol nem bírálták meg őket, ott meg kell nézni, hogy miért nem,. Ugyanakkor hozzáteszem, hogy a pártszervezet és a párttitkár felé elhangzott bírálat elég' silány volt, vigyázni kell, hogy ez nehogy eluralkodjon, ^zek a jövő feladatai lesznek, amit nekünk nagyon gondosan kell vizsgálni. A ke[ rületl pártértekezleten is elég kevés volt a bírálat a pártbizottság felé, nekünk is javítani kell a helyzeten és a bírálat légkörét növelni kell. A másik, ami az alapszervi taggi.il épe ken a kulturális kérdésekkel kapcsolatban elhangzott. Sz a Pártbizottság beszámolójában nagyon komoly helyet kapott, viszont az alapszervszeteknél volt olyan is, ahol ezt csak a szamok tükrében értékelték, á kultur forradalom kérdéséhez igen kevesen szóltak hozzá. Ezt erősiti meg a tegnapi titkári, ahol _J a közönségszervező munka és a könyvtársak helyzete volt napi[ ^ renden és ehhez inkább csak a szakszervezeti titkárok szóltak hozzá. Ezen a téren eléggé el vagyunk maradva, ez előre jelzi a feladatokat, ezt nagyon komoly mértékben kell növelni. Kevés szépirodalmat olvasnak az elvtársak, keveset járnak színházba még a titkárok csak olvasnak, művelődnek, de a vezetőségi tagok nagyon le vannak maradva, ezen a téren ma már az élet több követelményt támaszt. A beszámolóban a pártonkivüliek kapcsola, üa is komoly helyet kapott, ugyanakkor szeretném elmondani, hogy a Budapesti Pártbizottság értékelésénél volt egy megállapítás, m mely ugy szólt, hogy olyan értelemben jut kifejezésre ez a kapcsolat, hogy mi elfogadjuk az ő támogatásukat, mint akinek szívességet tesznek és ezzel meg vagyunk elégedve. Nekünk nemestek kérni kell őket, hanem elő kell segíteni az ő fejlődésüket. A pártonkivüliek funkcióban való állításáról nagyon sokat beszéltünk és a Budapesti Pártértekezleten is nagyom"komolyan felvetődött ez, nem állítják funkcióba a pártonkivülieket, ezen változtatni kell annál is inkább, mert ma az a helyzet, ha i valakit funkcióba akaunk állítani, akkor azt csak a kommunisták között keressük. Természetesen nem mindenáron, de keresni kell közöttük, mert nagyon sok rendes, tiszteséges pártonkivüli van, és gazdasági funkció betöltésére, nyugodtan lehet pártonkivülit keresni. Ez a szemlélet rossz, arai kialakult, hogy minden funkciót párttagokkal kell betölteni, 1956 novemberében mi ténylegesen ezt a vonalat vittük, hogy a kulcspozíciókban párttá— gokat állítottunk, nem szabad azt mondani, hogy ilyen nlnos M . _—X-MrtBteS. ..-A:
