Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1958-02-18
^ tét, nem értékeli az uj viszonyokat, az emberekben és a társadalomban végbemenő változásokat, ez lényegében szektás néptől elszakadt gyakorlathoz vezet. Oda vezet, hogy a pártvezetés tagjainak egy része elszakad az emberektől, fölényeskedik, önkényeskedik, behunyt szemmel jár. Felvetődik, hogy van-e nálunk ilyen. A kommunisták kötelessége, hogy ne általában beszéljenek elvekről, hanem igyekezzenek alátámasztani a saját helyzetükkel. Meg kell mondani, van nálunk ilyen helyzet. Példának hozza fel, hogy az 1956-os októberi ellenforradalom j azért nem tudott a kerületben kibontakozni, mert a párt itt ► már ^ 1955^51 kezdődően igyekezett segiteni a hibakoh, megkísérelték néhány kérdésben változtatni, más módon végezni a munkát, és ily módon sikerült, ha nagyon szűk bázist is teremteni, hogy a nyilt ellenforradalmi támadástól bizonyos értelemben el voltak szigetelve és igen sok kispolgár, pártonkivüli, haladő ember védte az elvtársakat. , Hibának tarijja, hogy igen sok elvtars rendkívül büszke arra, hogy őket szektásoknak nevezik. A munkásőrségben pl, a szektássag az a párt védelmével egyenlő és itt az a hiba, hogy ezek az elvtársak a kérdésnek csak egyik oldalát lát^ ják, azt, hogy ők oem revizionisták, nem hódoltak be az ellenforradalomnak és az események idején is a népidemofcrácia j mellett álltak. De ugyanakkor nem látják, hogya szektásság, az önkényeskedás, az emberek lekezelése lényegében nagyon komolyan segíti a reviaioűizmust. Nem látják, hogy az üzemekben a katonai, a "Jutási szellemnek" a bevezetése menynyire hátráltatja a kibontakozaát és nem enged előre jutni. Ezek az elvtársak egyszerűen képtelen elfogadni az egyszerű, becsületes embereknek az önkritikáját,megbánását, vagy I most 8 világos nézeteit. A szektásság következményének tudható be az is, hogy itt vannak körülöttük emberek, mint az Amon is, körülhizelgik az elvtársakat és közben törnek a pozíció felé, a végén kiderül róla, hogy gazember. Ez azért van, mert nem hallgatják meg az emberek véleményét, I maradványa a dogmatikus gondolkodásnak a mindent fe^ lülről várás, a mindenféle utasításnak az elfogadása. Nem a centralizmus lazítására gondoli, ami nem helyes, hanem a szájtatiságra. ífciást Például, a pártszervezetek vezetői és a gazdasági vezetők nem elemzik eléggé a pártszervezetek helyzetét és cssk skkor kerülnek felszínre problémák, amikor egy-egy területről ide behívják az elvtáráefcst, A jelzés azonban rendkívül ritka dolgg. Az elmúlt titkári értekezletNis ezt mutatta, egyetlen helyről sem jött be észrevétel. wem fogadható el, hogy az üzemek vezetői szellemileg tunyák, inkább szellemi restség^bátortalanság, elvtelenség ez. kerülgetik az elvtársafc a politikai kérdéseket és ez helytelen. Helytelen, mert a legjobb tapasztalatok jönnek fel az emberekkel való beszélgetés során, mint ez latható volt a Goldberger, Textilfestő, Száll. Berendezések esetében, ahol eddig kb. 15 ezer emberrel beszélgettek. i Véleménye szerint a szektás, dogmatikus gyakorlat a kerületben összefonódik nagyon komolyan a liberalizmussal, op:pportunizmussal, revizionizmussal. Tapasztalható bizonyos fokú tiltakozásiakkor, amikor egyes emberekhez keményen hozzányúlunk. H gyan jelentkezik ez? pl. a kerületben a Csillaghegyi Lefiáruban 40, a Fehérítőben 60 felesleges ember van, de senki nem nyúl* hozzá, hogy ezt felszámolja. Ez önmagában opportunizmus, liberalizmus. Ez mutatás, hogy az ottani vezetőknek nem sok gyökere van az emberek között. | 1 /? i .L^p—--------------•—.................................................... —------—— ; - 2 -i
