Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.8.a/1)
1970-10-17 - 1970-10-18
> ^ +r . Már régen túljutottunk azon a helyzeten, amikor a kialakult munkaerőmozgás szükségességét és méreteit a nópgazdaságilag fontosabb ós hatékonyabb ágazatok indokolt munkaerőigényével lehetett magyarázni. A nyereség ösztönzés uj rendszerében bevont vállalatok már 1968-ban érezték, hogy az összes vállalati elképzeléseiket alapjaiban kezdi felborítani, a növekvő fluktuáció és lényegében valamennyi tevékenységünkre - közvetve, vagy közvetlenül - károsan hat. Azóta tovább fokozódott a munkáérőmozgás, ennek következtében fellazult a munkafegyelem. A munkabéreket nem a végzett munka mennyisége és minősége határozza meg, hanem a káros méreteket öltött munkaerőkereslet. A vállalatok között nem differenciálja jelentős mértékben a fluktuáció méreteit a szociális ellátottság, a munkakörülmények, a bórszinvonal, a nyereségrészesedés különbözősége sem. Az élő munka termelékenységének növekedése nélkül szerzett többletjövedelem, lerontja a műszaki fejlesztéssel és egyéb intézkedésekkel álért eredményeket és végsősoron a bérek inflálódását eredményezi, amely viszont a fluktuáció méreteit tovább növeli. A közel 39*000 főt foglalkoztató hat III.kerületi országos nagyvállalattól 1967.-ben 9944 fő, 1968-ban 12.579 fő,, ■ 1969-ben 13.944 fő lépett ki. A kilépők aránya az 1967.évi 25.1 %-ról 1970-ben várhatóan 43 %-ra növekszik. Országos szinten, a szocialista szektorokban a kilépők arányai lényegeben ugyanilyen méretűek. A közvetve ágazatoktól kilépők aránya között nincs jelentős eltérés. A jelenlegi körülmények között az a tény, hogy az egyik vállalattól a dolgozók 40 %-a, a másik vállalattól 30 %-a lép ki, már csak az^ bizonyltja, amit az MSZMP. Központi Bizottsága is megállapított, hogy : AÖo . — -! M-rá I .
