Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/1)
1966-10
^ - ei, -Audikovszky Józsefné et.nő /Goli-FB~tibkára/- Tisztelt Pártértekezlet! Kedves Elvtársak! A kerületi Pártbizottság^ Írásban kiadott beszámolójával, Bihari elvtárs által tartott szóbeli kiegészítéssel együtt egyetértek. A beszámoló alapján ismertté vált előttünk, hogy a III.kerület területén dolgozo kommunisták, a kerületi Pártbizottság irányitásával igyekvőén dolgoztak, a VIII.Kongresszus határozatainak valóraváltásáért, A beszámoló helyesen - pár jellemző számmal - ismertté tette a kerület területén bekövetkezett változásokat. Alapjában véve az ipar átszervezése következtében kerületünk jellege nem változott. ügy érzem, a beszámoló helyesen, súlyának megfelelően foglalkozott a párt belső szervezeti életével. Igyekszik bemutatni - talán nem elég kiemelten -, hogy az elért gazdasági, politikai eredményekért a kommunisták nap, nap után, sokszor fáradságot nem ismervef a . pártonkivüliek nagy többségevei együtt, példamutatóan helytálltak- Azok az eredmények, melyek az utóbbi években jelentkeztek, azt bizonyítják, hogy a munkapadok mellett, a közvetlen termelés területén a munkásosztály mindent meg tesz, hogy becsülettel teljesítse feladatát. Erről helyileg konkrétan, de országos szinten is többet kellene szólni, e kérdés is beletartozik a munkásosztály vezetésének fogalmába. Egyetértek azzal az értékeléssel, hogy a párt által helyesen meghatározott elvek, célkitűzések eléréséért, az utóbbi másfél-két évben, egyre inkább kialakultak a helyes módszerek, egyre jobban felismertük, hogy előrehaladásunk ütemét a bonyolultabbá váló helyzetben, csak akkor tudjuk biztosítani, ha a pártélet területén, a szervezeti és tartalmi munkában is előbbre jutunk. Ha az általános feladatok meghatározása helyett a helyi konkrét feladatokat egyértelműbben rögzítjük.- így tudtunk egy-egy kérdésben előbbre jutni, - milyen a pártcsoport élet, - a taggyűléseink, melyek egyre inkább betöltik feladatukat. Maga az a tény, hogy egy pár évvel ezelőtt 2-havonként tartottunk taggyűléseket, ahol a párttagság 65-7o %-a jelent meg, ezévben a havonta rendszeresen megtartott taggyűléseinken gyári szinten a kommunisták'75-8o %-a rendszeresen részt vesz, de van olyan alapszervezet, ahol időről-időre a párttagság egésze megjelenik. Egyre több azoknak a kommunistáknak a száma, akik az éjszakai műszakból, sokszor a környező falvakból bejönnek taggyűléseinkre. Nőtt . a párttagság aktivitása is, mig 2-3 évvel ezelőtt egy-egy taggyü' lésen a párttagság 2o-25 %-a mondott véleményt, ezévben esetenként 35~4o, de a kongresszusi irányelveket tárgyaló taggyűléseknél a párttagság 5o %-ának volt véleménye. Ez a tény, bizonyos értelemben ellentmond^ annak a hosszú éveken keresztül bizonyított megállapitásnak, hogy az aktivitás csökken abban az esetben, ha nem konkrét termelési kérdésekről van szó a párttaggyülésen. A kommunisták tevékenységének hatására javult a tömegszervezeteink munkája, melynek, úgy gondolom, különös jelentősége van, hisz dolgozóinknak - gyári szinten - 9,6 %-a tagja a Pártnak, ezen belül is nagyon kevés a közvetlen termelésben résztvevő párttagok száma, mindössze 5,6 %. De ez az arány is differenciáltan jelentkezik, van olyan alapszervezetünk, ahol a dolgozók 2o %-a, de olyan is van, ahol 5, vannak olyan kisebb műhelyeink is, ahol egyáltalán nincs párttag. A szervezett munkások aránya azonban 93 %. Milyen a lehetőség ilyen helyzetben, hogy a dolgozókkal való foglalkozás, a politikai ráhatás, a feladatokra való mozgósítás j ’ é>6 •■‘fa***--- /
