Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/1)
1966-10
> _ ra _ ' mégis biztosított legyen. Csak egy módon, -hogy az üzemben tevékenykedő tömegszervezeteket alkalmassá kell tenni feladatuk ellátására. Gondolom, e szinten a tömegszervezetek munkájának jelentőségét nem kell bizonyítani,hisz ezt általában értjük. Azért mondom, hogy általában, mert egy pár évvel ezelőtt, de helyenként még most is, a tömegszervezetekben végzett munka nem azonos értékű a pártban végzett tevékenységgel, divattá vált a tömegszervezetek munkájának hangzatos bírálata - mint külső szemlélő. Saját területünkön kb. 2 évvel ezelőtt kezdett polgárjogot nyerni, hogy a tömegszervezetekben végzett pártmunka azonos a pártban végzett tevékenységgel. Több kommunistát, kik éveken keresztül pártvezetőségekben dolgoztak, kértünk fel, bíztunk meg, hogy mint kommunista, a tömegszervezetekben végezze munkáját. Gyári szinten a párttagság fele, vagyis a 228 párttagból llo a szakszervezetben dolgozik, ezenkívül 42 a KISZ-ben? 16 a többi gyári tömegszervezetben, illetve mozgalomban tevékenykedik, így tudtuk elérni, hogy a szakszervezeti munkában előbbre jutottunk, hogy a szakszervezet a kettős feladatát, a politikai nevelő tevékenységet, a feladatokra való mozgósítást, a helyesen értelmezett érdekvédelmi tevékenységet egyre jobban hajtja végre. Egy-két konkrét részfeladatról. Termelési tanácskozásaink egyre inkább betöltik szerepüket. Ezeken a dolgozóink 8o %-a rendszeresen részt vesz. Ezt úgy tudtuk elérni, hogy két; év óba szakmányonként tartjuk a termelési tanácskozást. Igaz, hogy lényegesen több munkát igényel, de megéri. Különös gondot fordítunk a dolgozók javaslatainak érdemi intézésére, figyelemmel kisérjük, hogy a dolgozók álbal felvetett észrevételek elintézése, minden esetben a megválaszolása bizto3itott legyen, ez szervezetten folyik. Az Írásbeli válaszokon túl a következő termelési értekezleten a szóbeli válaszadással kezdődik a beszámoló a gazdasági vezetők.részéről. A megjelenés növekedésével együtt nőtt az aktivitás is. Persze ez is differenciáltai jelentkezik. Vari olyan terület, ahol a dolgozók 4o %-a mond. véleményt, Ván olyan, ahol csak lo~15 %. Megoldásra váró feladat: a kommunistákkal jobban megértetni, hogy e fórumot is használják fel a párt politikájának a hirdetésére, megértetésére. Nőtt a termelési mozgalmak iránt az érdeklődés. Ebben is nagy a szerepe a tömegszervezetekben dolgozó kommunistáknak. Egyre több a szocialista brigádok száma. 1964-ben a mi üzemünkben 27 brigád tűzött maga elé olyan.célt. hogy tevékenysége alapján elérje a szocialista cimet, mely 287 főt foglalt magába, 1965-ben 45 brigád indult a versenyben, 1966-ban, vagyi3 ezévben 64 brigád, melyben t 652 fő vesz részt, ez dolgozóink 25 %-át foglalja magába, tehát a szocialista ember jellemző tulajdonságainak eléréséért munkálkodik. A velük való foglalkozás, azzal együtt, hogy van előrelépés, még nem kielégítő. Elvétve, de még mindig találkozunk olyan véleménnyel, hogy ez plusz munkát jelent, miért kell ezzel is foglalkozniok. Gondunk van alsóbb szinten az együttműködést illetően, egy-egy gazdasági területen dolgozó elvtárssal. A gondok kisebbek, mint pár/ évvel ezelőtt voltak, de vannak. Véleményem szerint ez elsősorban annak a következménye, hogy az utóbbi években, de különösen, a beszámolási időszak első két évében, a szakmai hozzáértés figyelemmel ki' sérése volt az elsődleges, a gazdasági vezetők tevékenységének értékelésénél, elsősorban a művezetőket illetően, az alkalmasságnál a dolgozók politikai nevelésére való felkészülés' másodrendű szerepet kapott, ezen sürgősen változtatnunk kellett. Találkozunk elvétve olyan vezetőkkel, akik éppen a fentiek miatt, nem értik, hogy saját feladatuk, munkájuk könnyítését is jelenti, ha a mozgalmi területen dolgozó elvtársakkal megismertetik gondjait, problémáit. Ehhez persze a partnereket is alkalmassá kell tenni. 69 <paN£CUMS5N*t iz« v
