Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/1)
1966-10
I \\ ) - l'f -Bem.áth Istyiía el v t ár a /BMG/; A pár tér teke zlet beszámolójának azt a részét emelnem ki, amely a munkásosztály helyzetével kapcsolatos. Alapjában egyetértünk azokkal a megállapításokkal, amelyekkel a beszámoló a kerület dolgozóinak helyzetét jellemzi. Véleményem szerint is, az eltelt időszakban pozitív fejlődés tapasztalható ezen a téren, főleg politikai értelemben, különösen a Központi Bizottság ideológiai irányelvének megjelenése óta.'Ez összefügg azzal, hogy az ideológiai irányelvek vitája eredményeként javult a dolgozók között folytatott politikai nevelő tevékenysége alapszervezeteinknek, de egyes kommunistáinknak is. Azt tapasztaltuk, hogy dolgozóink munkájára a pártós gazdaságvezetés bátran számíthat és bizalommal fordulhat feléjük minden megoldandó kérdéssel. Ez'a fejlődés, mint ahogy a beszámoló is több helyen rögzíti, még nem minden területen és vonatkozásban kielégítő. Gyakran 'találkozunk a dolgozók között is demagógiával, fejlődésünk eredményeinek lebecsülésével, sőt esetenként ellenállással is, egyes helyi célkitűzéseinket illetőén. Igaz a beszámolónak az a megállapítása is, hogy agitációnk a munkások között /de egyéb területeken is/ sok esetben passzív, védekező jellegű, kicsit szégyenlős. Véléményem szerint ennek több oka van. Az okok egy része nem is alapszervezeti kérdés, vagy a műhelyben dolgozó kommunisták kérdése és problémája. Ha a felső vezetésünk a szocializmus építésének problémáit, nehézségeit jobban megosztaná, és ezeket dolgozóink elé tárná, a munkásoknak jóval nagyobb'része mozdulna ki a sokszor tapasztalható passzív, közömbös magatartásból. Ugyanezt kell elmondani az üzem közvetlen felső párt- és gazdasági vezetőiről is. Tapasztalataink azt igazolják, hogyha gondjainkkal, bajainkkal bátran a dolgozókhoz fordultunk, tőlük segítséget kértünk, gondjaink ismeretében sokkal jobb volt a hozzáállásuk a feladatok végrehajtásához. Egyébként a dolgozók az ilyen tanácskozásokat, illetve pártnapokat igénylik is. Az okok másik csoportjába sorolnám - éa ez már tőlünk, a műhelyekben dolgozó kommunistáktól is függ - az emberek fejében meglévő téves nézeteket, elképzeléseket, azokat, amélyek akadályozzák politikai felvilágistó munkánk eredményességét. Sok dolgozónk fejében a szocializmus az anyagi jóléttel azonos, minden követelmény nélkül, a szorgalmas és odaadó munkától függetlenül. Hozzá kell tennünk azt is, hogy #lyen gondolatokkal sok párttagnál is találkozunk. S ha az anyagi jólét megteremtésében előrehaladásunk mértéke nem kielégítő, vagy máról holnapra elképzélése nem valósul meg, akkor a hibát a szocializmusban látja. Ha baj van a termeléssel, akadálya van a folyamatos anyagellátásnak, akkor nem megfelelő a tervgazdálkodás. Ide tartozik#z is, hogy ténylegesen sok helyen, igy nálunk is tapasztalható jogos igények ki nem elégitóse, főleg szociális és kommunális létesítmények terén. Sok helyen dolgoznak még igen lehetetlen körülmények között és egyenlőre még ígéretet sem tudunk adni, hogy ezen a helyzeten mikor tudunk változtatni. Elég, ha csak azt említjük meg, hogy törökszentmiklósi gyáregységünknél az emberek fabarakokban dolgoznak télen is, vagy öltözőkkel és fürdőkkel úgyszólván a törzsgyár kivételével valamennyi gyáregységünk rosszul van ellátva. A dolgozók^hangulatával kapcsolatosan szeretnék kitérni a bérkérdésre. A beszámoló azt mondja, hogy a dolgozók nem tekintik életszínvonal emelkedésnek az évi 1-2 %-os béremelést. Ez igaz, nálunk is ez a tapasztalat. Az indoklása azonban, amelyet ezzel kapcsolatban a beszámoló felhoz, véleményem szerint nem pontos. Tudniillik a 49 WlWW'.. Í mmmmf
